Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
52 tiós gócpontok, legközelebbi anatómiai és physiologiai vonatkozásaik a kisagyvelőre utalnak ; ha a kisagyvelő egyik fele születéstől fogva hiányos fejlődésű, sorvadt a túlsó oldali oliva, s viszont az olivák kiirtására sorvad a kisagyvelő. A mondottakon kívül még egyéb kapcsolatai is vannak az oliva magjának : így a gerincvelőből — a 3. nyaki ideg magasságától kezdve — a Bechterew-féle1 tractus spinoolivaris megy hozzá. A nervus hypoglossusnak intracerebralis része, vagyis az a darabja, amely a rhombusárok fenekén levő magtól az ideg kilépési helyéig, a pyramis és oliva közti barázdáig terjed, a nyúlt- velő átmetszetét két részre osztja. Az idegtől medialisan, vagyis a két ideg között levő, a középen a raphe által felezett területet, melyben aránylag kevés a szürkeállomány, substantia reticularis alba-nak, a tőle oldalt levő területet, elszórt szürke csomókban való bővelkedése miatt substantia reticularis grisea-nak nevezzük. Az előbbinek ventralis részét, vagyis a stratum interolivaret a már ismertetett medialis hurok, lemniscus medlalis, foglalja el, dorsalis, vagyis a hypoglossusmagvak alatt levő részét egy erős rostokból álló, tömött, jól elhatárolt nyaláb, a fasciculus longitudinális medialis. Igen korán, a 6.—7. magzati hónapban velő- södik, mikor körülötte még minden velőtlen, s ezért lefutása könnyen megállapítható. Már a mesencephalonban kezdődik s lehúzódik a nyúltvelőn keresztül a gerincvelő nyaki szakaszába, hol az elülső köteg medialis részében, a pyramispálya mellett helyezkedik el. A szemmozgató idegek központjait hozza kapcsolatba egymással, valamint az egyensúly központi apparátusával (Deiters-mag) s a nyak- és tarkóizomzat mozgató központjaival. A hypoglossusrostoktól oldalt levő terület keveréke a szürke- és fehérállománynak. A szürkeállománynak hálózatos elrendeződését látjuk, azért nevezzük ezt az egész területet substantia reticularis grisea-nak, elszórt szürkeállományát pedig összefoglaló névvel nucleus reticularis-nak. De vannak benne tömöttebb idegsejthalmazok is; ilyen e terület oldalsó részén, a rendesen több csomóból álló nucleus lateralis, s ilyen a facialis- mag, melyről lejebb lesz szó. A stria acusticák területéig megtaláljuk, habár mindinkább gyengülő és elmosódó alakban, a Burdach- és Goll-nyaláb magjait is, s mindinkább erősödő alakban a tractus spinalis nervi trigeminit, a vájulatában levő maggal. E terület oldalsó részén alakul ki hatalmas köteggé a corpus 1 Bechterew, WI., szentpétervári idegorvos, szül. 1847-ben.
