Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
£ gyökér képződményei mögött halad el. Az autonom idegekkel együtt dús fonatot alkotnak a bronchus előtt és különösen a bronchus mögött, plexus bronchialis s. pulmonalis anterior é^ posterior, s a bronchus eloszlásával a tüdőkapuban a tüdő állományába nyomulnak. A tiidővagus érző és efferens rostokból áll. Az érző rostok a bronchusok nyálkahártyájában oszolnak el, az efferens rostok a bronchusok és bronchiolusok símaizomsejtjeit és nyálka - mirigyeit innerválják mozgató, illetőleg elválasztó rostokkal, de nem közvetlenül, hanem a tüdő állományában elszórt apró, nagyrészt mikroszkópos Remak-féle dúcok sejtjei és ezek velőt len neuritjei közvetítésével. A vagus (= parasympathicus) a bronchusok izomzatára szűkítő hatású (bronchoconstrictor), míg az autonom idegek a bronchusok tónusát csökkentik s ezáltal űrterüket tágítják (bronchodilatatorok). A tüdővagus in nervatiós zavara okozza az asthma bronchialé nevű, rohamok ban jelentkező bántalmat. Orvossága az adrenalin és az atropin : amaz ingerlőén hat a bronchustágító sympathicusra, emez bénítóan a vagusra. 3. fíami oesophagei. A bárzsing felső, harántcsíkos izma részét a nervus recurrens ágai látják el, középső, már símaizmos falzatú részét a plexus bronchialis, legalsó részét maga a két vagus, amely itt fonatszerűen eloszolva (plexus oesopbageus) a bár- zsingra fekszik reá. A fonat efferens ágai a bárzsingnak az izom réteg külső hosszanti és belső körkörös stratuma között elhelyezett dúcaiban végződnek ; e dúcokból erednek a simaizmokat beidegző ágak. A sympathicus szintén részt vesz az izomzat inner vatiójában, alkalmasint mint gátló ideg. míg a simaizmok összehúzódását kiváltó ágakat a parasympathicus (= vagus) szolgáltatja. 4. Rumi pericardiaci. Egy-egy ág jobb- és balfelöl a szív burok elülső felszínéhez ; a hátulsó felszín idegei a plexus oeso- phageus- és bronchialis posteriorból jönnek. A vagus hasi részének elágazása : A két nervus vagus a foramen oesophageumon át jut a hasüregbe, szorosan hozzásímulva a cardiához ; a bal ennek elülső, a jobb a hátulsó oldalán fut. A gyomron úgy az egyik, mint a másik legtöbbször három ágra oszlik. A bal vagus a gyomor elülső felszínén ágazik el. Bal ága a fornixot s a corpus ventri culi két felső harmadát, középső ága a gyomor praepylorikus részét (vestibulum és canalis pylori) látja el. jobb aga pedig a kis csepleszben a májhoz és epehólyaghoz megy: A jobb vagus 170
