Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
164 nervus glossopharyngeustól a dúchoz. Az ideg rostjai a dúcsejtek körül ágaznak el s a nyelvgaratideg ingerületét átteszik a sejtekre. E „motorius“ gyökéren kívül még érző és sympathicus gyökere két is írnak le ; amaz a nerv. mandibularis törzsökével való két tős rövid összekötő-ágban állana, emez az artéria meningea media körüli autonom fonattal való anastomosisban. A dúcnak összeköttetései vannak szomszédos dúcokkal és idegekkel, így a Gasser-dúccal a nerv, sphenoidalis lateralis útján, a ganglion sphenopalatinummal a nerv, sphenoidalis me- dialis útján ; mindkét ideg a csont külön csatornáján halad keresztül. Perifériás ágai több ideg pályájához csatlakoznak. Legfontosabb a nervus auriculotemporalissal való összeköttetése : ramus anastomoticus cum nervo auriculotemporali : ez viszi a ganglion oticumból az elválasztó rostokat a fültőmirígyhez. A parotis tehát seeretorius tevékenységében a nerv. glossopharyngeus hatása alatt áll. Ezt kísérletileg is bebizonyították : a nyelvgaratideg vagy a nervus tympanicus átmetszésére megszűnik a nyáléivá lasztás a parotisban. Másik figyelemreméltó összeköttetése a ganglionnak a chorda tympanival van : ramus anatomoticus cum chorda tympani. Ez az anastomosis ízlelőrostokat tartalmazhat, amelyek a nervus lingualis eloszlási területéről, vagyis a nyelv csúcsáról és hátáról eredve a ganglion oticumon keresztül, a sejtekkel való összefüggés nélkül a nerv. glossopharyngeusba jutnak. A muse, tensor véli palatini- és tensor tympanihez menő ágak csak látszólag erednek a dúcból ; a 3. trigeminuság köz vetlen ágai ezek : csak áthaladnak a dúcsejtek közt. Nervus vagus. A bolygóideg, nervus vagus s. pneumogastricus, azért viseli ezt a nevét, mert nem szorítkozik, mint a többi agyideg, a fej és nyak területére, hanem leszáll a mell- és hasüregbe is. A nyak, mellkas és hasüreg zsigereinek az idege : a legfontosabb viscera- lis ideg, de ezeket nem egymagában, hanem az autonom ideg- rendszerrel együtt innerválja. Hogy a hasiiri zsigerek egy része ennyire cranialisan eredő idegtől kapja az ágait, azt csak részben lehet fejlődéstani topographiai eltolódásokból magyarázni, mert pl. a gyomornál craniálisabb helyzetű rekesz a 4. cer- vicalis szelvényből kapja az idegét, tehát sokkal caudalisabb helyről, mint a gyomor.
