Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
160 Nervus actisticus. A hallóideg, nervus aciisticus, az arcideggel s nervus inter- mediussal együtt lép elő, ezeknek a lateralis oldalán, a híd és brachium pontis közti határterület hátulsó szélén. Tulajdonképen két idegnek, a nervus vestibularis- és nervus cochlearisnak a combinatiója. A két idegnek más a physiologiai jelentősége, - csak a nervus cochlearis érdemli meg a nervus acusticus nevet —, más a nyúltvelőbeli eredése s más a perifériás lefutása is. De az agyvelőből való kilépési helyükön közös idegtörzsöt formálnak s csak a belső hangvezetékben válnak külön. A hallóideg eredését, lefutását, végződését a hallószervvel kapcsolatban fogjuk ismertetni. Nervus glossopharyngeus. A nyelvgaratideg, nervus glossopharyngeus, kevert ideg : afferens és efferens rostokból áll, amelyek azonban már az ideg éledésénél bensőén elvegyülnek egymással. Az érző rostok az ízlelés szolgálatában állanak : főkép a nyelv tövének adják az ízlelő idegeit, az efferens rostok legnagyobbrészt (sőt talán valamennyien) a parasympathicus rendszer körébe tartoznak. Központi eredés. Az érző és centrifugális rész eredését külön kell szemügyre vennünk. Az érző rostok igazi eredése az ideg két perifériás dúcában, a ganglion superiusban és ganglion petrosum bap keresendő. E dúcok idegsejtjei a csigolyaközti dúcok sejt jeivel megegyező alkotásúak. T-alakúan oszlott neuritjük köz ponti ága a nyúltvelőbe megy s ennek két magjában végződik : kisebb részben a nagy, egységes, kissejtű vago-glossopharyngeus- mag cranialis részében, nagyobb részben a tractus solitarius magjában. E tractus igen szembeötlő, a nyúltvelő hosszában futó, lefelé a gerincvelő nyaki részébe is követhető rostnyaláb ; elsősorban a nervus glossopharyngeus leszálló rostjaiból áll, amelyekhez eranialisan a nerv. intermedius, caudalisan a nerv. vagus hasonló rostjai csatlakoznak. De a tractus solitariust nemcsak idegrostok alkotják, hanem idegsejteket is tartalmaz, amelyek nek oszlopa (nucleus tractus solitarii) a lateralis oldalon kíséri a rostokat, s ebben a sejtoszlopban végződnek fokozatosan a leszálló rostok. Az efferens rostok eredése a nucleus ambiguus leg- cranialisabb részében van, s a parasympathicus secretorius rostoké Kohnstamm szerint (1902) a nucleus ambiguus felső vége s az olíva magja közt levő nucleus salivaris inferiorban. Kilépés az agyvelőből. A nerv. glossopharyngeus a sulcus
