Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
151 halad a submandibularis mirigy felett, a szájüreg nyálkahártyájától fedve. További lefutásában belép a must. mylohyoideus és hyoglossus közti résbe (suleus lateralis linguae), ebben kereszteződik a ductus submandibularissal s oldalról a nyelv állományába nyomulva végső ágaira oszlik. A musc. pterygoideus internus és externus közti résben olvad a nerv. lingualisba hegyes szögben hátulról és felülről, a fissura petrotympanicá felül jőve a dobhúr, chorda tympani, a nervus facialis ága. Ez hozza a praeganglionaris rostokat az arcidegből a ganglion submandibulare dűcsejtjeihez. A nervus lingualisnak ezenkívül összeköttetése van a nervus alveolaris inferiorral, a ganglion submandibulareval s a nervus hypoglossussal (egyszerű vagy kettős anastomosis a musc. hyo glossuson, az állkapocsalatti háromszög fenekén). A nervus lingnalis ágai a következők : a) liami isthmi faucium. A musc. pterygoideus internus s az állkapocs közt mennek a mandolához s a szájüreg hátulsó részének nyálkahártyájához. ß) Ramus pharyngeus (Claude Bemard). Látszólag a ganglion submandibulare hátulsó végéből indul ki. A garatot a musc. constrictor pharyngis superior felső szélén éri el, azon a helyen, ahol a garat falának csak kötőszöveti falzata van. y) Nervus sublingualis. A nyelvalatti mirigy lateralis oldalán vonul előre s ágainak egy részével a mirigybe nyomul, másik részével a regio sublingualis nyálkahártyáját s a foghús egy részét látja el. A miiig}7 secretorius rostjai közvetlenül részint a ganglion submnndibulareból erednek, részint a sublingualis idegbe ágyazott elszórt idegsejtekből, amelyek néha valamivel erősebb csomóvá, ganglion sublingualexk tömörülnek. ú) Rami linguales. Az ideg végágai. Végző elágazódásukba gyakran mikroszkópos idegsejtcsoporlok, mikroganglionok ágyazódnak. c) Nervus alveolaris inferior. A n. lingualisnál erősebb. A musc. pterygoideus externus mögött ered s egyenesen leszáll a foramen mandibularehoz. Az alsó állkapocs csatornájában, a fogak csúcsa alatt csaknem a középvonalig halad. De legutolsó darabja már igen gyenge, mert rostjainak íőtömege mint nervus mentalis előlép a foramen mentalen s az alsó ajak és az áll lágyrészeiben végződik. A csatornában fokozatosan leadja az ideg ágait a fogakhoz, a foghúshoz és a gyökhártyához. Egy hátulsó c soport a zápfogakhoz megy, egy középső a pofafogakhoz, végre
