Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
7 tőleg a lig. longitudinale posteriushoz, hátul meg hasonló, de jóval gyengébb lemez a csigolyaívek közepéhez. Még erősebb összeköttetést létesítenek a két lemez közt a durának azok a folytatásai, amelyek a duratömlőből kilépő ideggyökereket hüvelyezik be, külön-külön az elülsőt és hátulsót, s a melyeket — a sacralis idegek kivételével — erős kötőszöveti rostok rögzítenek a foramen intervertebrale széléhez, hol a két gyökér egyesül. A dura- tömlő alsó végétől lemezszerű kötőszöveti sövények mennek a keresztcsatorna falához, azonkívül rézsútos és függőleges rostok húzódnak de a filum termináléval és az ideggyökerekkel együtt a canalis sacralis belső felszínéhez és a canalison keresztül a farkcsonthoz. Mindez hozzájárul a duratömlő rögzítéséhez. 2. Az arachnoidea spinalis1 finom, átlátszó, értélén hártya ; szorosan hozzásímul a dura mater belső felszínéhez, tőle csak capillaris rés, a cavum subdurale választja el. A két egymás felé tekintő felszínt endothél borítja. Közvetlenül az öregük alatt a két hártya összetapad, lejebb csak hátul a középvonalon van a gerincvelő egész hosszában összeköttetés közöttük. 3. A pia mater spinalis a gerincvelő felszínével szorosan összenőtt, róla csak mesterségesen praeparálható le. A szövettani metszeteken is csak olyan festések mellett különül el világosan a gerincvelő felszínes gliarétegétől, a peridyma-tó\, amelyek máshogy festik a kötőszövetet és máshogy az ektodermaeredésű gliát. Az elülső hosszanti hasadékba a pia mater csaknem a ha- sadék fenekéig érő kettőzetszerű folytatást küld, mely a hasadék két oldalfalával nincs összenőve. A pia mater s arachnoidea közt tág hézag tátong, a cavum subarachnoideale. Víztiszta, fehérjében szegény, egyéb tekintetben a vérplasmához hasonló folyadék van benne, a subarach- noidealis folyadék vagy liquor cerebrospinalis, mely az agyvelőt körülvevő hasonló folyadékkal összefüggő folyadékoszlopot alkot. Mennyisége minden systole cordiskor növekszik, mert a verőereinek megtelődésével térfogatában növekvő agyvelő a körülötte levő subarachnoidealis folyadék egy részét leszorítja a gerincvelő körüli subarachnoidealis résbe. A gerincvelő subarachnoidealis rését több szalag és hártya hidalja át, összekötést létesítve a gerincvelő s a külső gerincvelőburkok közt. Első helyen a fogazott szalag, ligamentum denti- culatum, említendő. Vékony, homlokirányú elhelyezésű, sze- gélyszerü hártya ez, mely a gerincvelő oldalán, az elülső és há1 ágú%vrp pók. Neve arra utal, hogy olyan vékony, mint a pókháló.
