Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - A fogak
5. Λ fogakhoz tartozó lágyrészek, a) F o g b é ]. A fogbél, pulpa dentis, vöröses, bővérű, lágy állomány, mely a fog üregét s a gyökcsatornát tölti ki. Érző idegekben igen bővelkedik, s lobosodása (pulpitis), melynek legtöbbször a fog szuvasodása (caries) az oka, igen fájdalmas. A pulpa termeli a dentint, nemcsak első fejlődésében, hanem később is az ú. n. pótló dentin (secundär dentin) alakjában ; a fog fen- maradásához nem okveteniil szükséges : a pulpájától megfosztott fog még évtizedekig teljesítheti feladatát. Szövettanilag finom kötőszöveti fibrillák szabálytalan fonatából áll, á fibrillák sehol sem csoportosulnak durvább köte- gekké. Rugalmas rostok hiányzanak. A fonatba kötőszöveti sejtek vannak ágyazva, melyek a pulpa felszíne felé szaporodnak. Közvetlenül a dentin határán nagyobb kötőszöveti sejtek szabályos, hámszerű rétegét látjuk ; ezek az odontoblastok. Fiatal fogon hengeralakúak, magjuk a hasalis részükben van, később szabálytalanabb idomúakká lesznek. Basalis felszínükről rövi- debb, elágazódott nyúlványok indulnak el (pulpanyűlványok). külső felszínük csak egy nyúlványt bocsát, mely mint dentinrost vagy Tomes-féle1 rost a dentinbe nyomul s ennek csatornáiban halad a zománc felé. Idősebb fogon közvetlenül az odon- toblastok alatt gyakran sejtek nélküli, csupán rostfonatból álló réteg : a Weil-féle réteg (1888) alakul ki. A gyökcsatornába több kis verőér tér be, amelyek a pulpá- ban oszlanak el s a dentin belső felszíne felé hajolva az odon- toblastok közt hajszálerekbe s ezek útján visszahajló vénákba mennek át. Az utóbbiak tágabbak az artériáknál s a gyökcsatornán kilépve a gyökhártya vénáival közlekednek. Nyirok ereket csak legújabban mutattak ki a pulpában ; a felső fogak nyirokerei a középső és oldalsó submandibularis csomóba, az alsókéi a v. facialis communisnak a v. jugularis internába való benyílásánál levő mély nyaki nyirokcsomóba ömlenek. A gyökcsatornába 4—5, .velöhíivelyű idegrostokból áil«> nvalábocska tér be. Ezek a pulpában kehelyszerüen széttérnek s fonatképződés közben a dentin belső határán, az odontoblastok közt végződnek. Üjabb vizsgálatok azonban kétségtelenné teszik, hogy egyes — csekélyszámú — idegrostok a dentin- állományba is behatolnak s ennek csatornáiban és csatornái * ^ 1 Tomes J., angol fogorvos, 1836—95. 54
