Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Bőr
380 fölé, miközben a hajszál rézsútos állásából függélyesbe tér át. Ilyenkor a bőr elhalványodik, mert az összehúzódó izomnyalábok a mélység felé szorítják a vért a felszínes erekből. Köröm. Φ A köröm, anguis, elszarusodott hámsejtekből álló kemény, görbült lemez ; a kéz- és lábujjak 3., illetőleg (a hüvelyken és láböregujjon) 2. ujjpercének háti oldalán van megerősítve. A tapintásra oly fontos ujjhegynek szolgál szilárd támasztékul ; e minőségében mintegy kiegészítő része a csontváznak. Ily féle szilárdító szerepe még sokkal jobban érvényesül a patás állatokon. Az állatországban mint karom a fogakkal együtt az állat fegyverzetének része ; hasonló feladatot, habár ritkábban és csekélyebb eredménnyel, az emberen is teljesít. Keménységénél és éles szabad szélénél fogva nem egyszer egyéb módqn is vesszük hasznát körmeinknek (kaparódzásnál stb.). A körmöt a holttesten alapjáról leválasztva négyszögletű, hátrafelé kissé keskenyedő fehéres lemezet látunk, mely harán- tul s kisebb fokban hosszában is görbült. Két egyenes oldalsó széle (margines laterales), gyengén kivájt vagy egyenes hátulsó széle (margo occultus) s domború elülső széle (margo liber) van ; az utóbbi azonban műtermék : levágás vagy lekopás eredménye, mert a soha le nem vágott és leszakadás és lekopás ellen védett köröm akár 40 cm-re is megnő, miközben karomszerűen begörbül, mint azt egyes ázsiai népeken (anamitákon, kínaiakon) látjuk, akiknél a hosszú körmöknek ez a kultusza népszokás. A köröm az alapjával, a körömággyal, solum unguis, egészen elülső, szabadon kiálló széléig szorosan össze van nőve. Két oldalsó szélére s leghátulsó szakaszára, a köröm gyökerére, radix unguis, a bőr vastag félholdalakú redő, a körömsánc, vallum unguis, alakjában nyomul reá. A bőr fehér szarurétege még egy kissé tovább is reá szokott lazán nőni a körömre hátulról és kétfelől ; ezt epongchium-nak1 nevezzük. A Körmök egyének szerint különbözők. A kézujjak körmei hosszúkásabbak vagy rövidebbek lehetnek ; akad olyan kéz is, melynek körmein a harántátmérő nagyobb a hosszantinál. A hüvelyk körme rendesen csaknem négyzetalakú és aránylag lapos, a kisujj felé a körmök mind hosszúkásabbak és mind domborúbbak lesznek. A lábujjak körmei rövidek, szélesek, erősen görbültek, 1 οννξ, köröm.
