Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Nyálmirigyek
33 4. A nyálmirigyek szövettani szerkezete. A három pár nyálmirigy váladéka nem egyforma. A paro- tisé hígabb, színtelen, benne fehérje (ptyalin) van, mucin nincs, a sublingualisé zavaros, sűrűbb, tapadósabb a benne foglalt mucintól, míg fehérje nincs benne, a submandibularisé physikai tulajdonságai tekintetében a kettő között áll s fehérjét is, mucint is tartalmaz. Ezt a különbséget azzal jellemezzük, hogy a fültő- mirigyet savós (serosus) mirigynek, a nyelvalattit nyálkás (mucinosus) mirigynek, az állkapocsalattit pedig kevert mirigynek minősítjük. A váladékok különbségének bizonyos fokig eltérő szövettani szerkezet felel meg. Mindhárom mirigyre jellemző, hogy mirigycsövekből és kivezetőcsövecskékből állanak, ezek apró lebenykékbe csoportosulnak, amelyeket laza kötőszövet választ el egymástól. Ezért olyan szemcsés, egyenetlen külsejű mindegyik mirigy. Az interstitialis kötőszövetben futnak a mirigy erei és idegei s benne zsír is van, különösen a parotisban. A csőrendszer legfontosabb része a végkamra, mely mindig kitágult és vakon végződik. A végkamra mirigysejtjei kétfélék lehetnek : serosusak vagy mucinosusak. A serosus sejtek kisebbek, protoplasmájuk sűrű. szemcsés, sötétebbre festődő, magjuk gömbölyű s a sejt basalis végéhez közel, de nem egészen alul helyezkedik el, a mucinosus sejtek nagyobbak, puífadtak, világosak, egyneműek, magjuk lelapult s a sejtnek egészen a hasisára szorul. Jellemző a mucin tartalmú sejtekre bizonyos festési reactio : több anilin- festékkel metachromasiáson festődnek, pl. thioninnal nem kékre, hanem rózsaszínűre, toVábbá erősen festődnek Delafield- féle haematoxylirinal, anilinkékkel, mucikarminnal. A serosus sejtek közt a Golgi-módszerrel finom intercellularis váladék- capillarisokat lehet kimutatni. A parotis összetett bogyós (alveolaris) mirigy. A csőrendszer elválasztó szakasza három részből áll. a) A végkamra, tubulus terminalis, kissé megnyúlt bogyóalakú. A látszólag szerkezetnélküli, valójában azonban finoman fibrillaris membrana propria s a mirigysejtek közt csjllagalakú, soknyúlványú kosársejteket találunk. A mirigysejtek csaknem kitöltik a végkamrát, lumen alig van, kicsinyek, köbalakúak, zavarosak, szemcsések, sötétre festődőek, sejthatáraik nem élesek. A parotis festett szövettani metszetei sötétségük és tömött voltuk által különböznek· a sublingualis mirigy metszeteitől. A váladékszemcsék először a sejt közepén jelennek meg, oxyphil Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatómiája. II. 3
