Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Bőr

367 böző feszességü az egyes helyeken. Ha nyalábjai hosszúak s rézsutosan futnak, a subcutis laza, a bőr redőkbe emelhető, ha rövid, merev, függőleges retinaculumok kötik össze a coriumot az alappal, mint a fejbőrön, a háton, az ízületek közelében, a bőr mozdíthatlanul illeszkedik a mélyebb rétegekhez. A subcutisban majdnem mindenütt zsírszövetet találunk, kisebb-nagyobb lebenyek alakjában. A zsírszövet csaknem ösz- szefüggő réteget alkot a bőr alatt a test felszínének egész terje­delmében, a bőralatti zsírpárnát, panniculus adiposus,1 A zsír­szövet kisebb-nagyobb, kötőszövettől körülvett, erektől dúsan átszőtt kerek vagy tojásdad lebenykékből áll, amelyeket belse­jükben szintén átsző vázszerűen a kötőszövet. Zsírtalan helyei a bőrnek az orr, a fül (a fülcimpa kivételével), a szemhéjak, a herezacskó, a penis, a clitoris, a kisszeméremajkak, egyebütt mindenütt van zsír, különböző mennyiségben, egyes helyek s általában az egyén tápláltsági állapota szerint. Bizonyos területe­ken nagyobb mennyiségben halmozódik fel a bőralatti zsírszö­­vet, így a hason, a fartájékon, a combokon, az emlőkön, az orcán. Nagyfokú lesoványodás esetén csaknem egészen eltűnhet a panniculus adiposus s az egykori zsírsejtekből plasmadús, szemcsés kötőszöveti sejtek lesznek. Vannak azonban helyek, ahol a zsír sohasem szívódik fel egészen, ilyen a szemüreg zsira- déka, az orca Bichat-féle zsírcsomója (corpus adiposum buccae), η corpus adiposum ischiorectale, a térdalji árok zsírteste ; igaz, hogy e zsírtestek már nem tartoznak a bőralatti zsírszövethez, mert mélyebb helyzetűek. A panniculust egy vízszintes fascia- szerü kötőszöveti lemez sokhelyütt felszínesebb és mélyebb ré tegre osztja. Egyik jellemző terhességi elváltozás az, hogy a csípők körül, a faron s a combokon nagyobb mennyiségű zsír rakódik le. Egyes délafrikai fajok, nevezetesen a hottentották, busmanok és kafferek faji sajátsága a steatopggia,2 vagyis óriási ■zsírfelhalmozódás a fartájékon. A bőralatti kötőszövet a test több területén legmélyebb réte­gében hártvaszerü réteggé, a felületes pólyává, fascia super­ficialis. sűrűsödik meg. Olyan helyeken, ahol a bőr közvetlenül fedi a csontot, a kettő közé a bőr védelméül bőralatti nyálka- tömlő, bursa mucosa subcutanea, helyezkedik. Ilyen pl. a bursa olecrani, a bursa praepatellaris subcutaneia, a bursa trochan­terica. Az ilyen nyálkatömlő közbehelyezett vízpárna gyanánt 1 Pannus, poszlódarab ; adcps, zsír. - or ián, háj és ττνγη, far.

Next

/
Oldalképek
Tartalom