Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Bőr

362

(xanthoderm) és feketebőrü (melanoderm) fajokra, de ezek közt nagyon sok az átmenet. Feketebőrüek a negroid fajok (afrikai szerecsenek, negritók), továbbá az ausztráliai őslakók és az indiai őslakók (dravida fajok), sárgák a mongoloid fajok s az amerikai indiánusok, a többi a leukoderm csoportba tartozik. E csoportban azonban a bőrszínnek nagyon sok árnyalatával találkozunk az északeurópai teuton faj halvány arc- és bőrszínétől a déleurópai ember, a hindu és a cigány barnás színezetéig.

A bőrfesték veleszületett hiányát albinismus-nuk nevezzük. Telj es albinismus esetén a bőr az áttűnő erek miatt halvány rózsaszínű, a haj kenderfehérségű, vagy világos szalmasárga, a szem szivárványhártyája élénkpiros ; az albínók szemét igen bántja a világosság. Az albinismus előfordul szereeseneken is, ahol persze még feltűnőbb, mint a fehér emberen. Öröklékeny rendellenesség.

A szerecsen gyermek világos bőrrel születik ; csak néhány nappal a születés után kezdődik a pigmentatio, ' meghatározott sorrendben : először a körmök szélein, azután az emlőbimbó körül, majd a külső nemiszerveken, az arcon stb. A szerecsennek csak a tenyere és talpa marad világosabb. A mongol fajú (japáni, kínai, tibeti, maláji, stb.) gyermekek különössége a mongolfolt r gyermektenyérnyi, elmosódott szélű, szederjes kék terület a keresztcsonton és farkcsonton ; röviddel a születés előtt fejlődik s a 2.—5. évben eltűnik. Megvan az amerikai indiánusok gyermekein is.

fíőrráncok. A bőr ráncai részben veleszületettek, részben az élet során keletkeznek a bőr ellazulása folytán, a mozgások kö- vetkezményekép. Az előbbi csoportba tartoznak a tenyér és ujjak tvpusos barázdái ; ezek részben az ujjpercközti Ízületek tenyéri és kézháti oldalán futnak harántul, részben a tenyéren ferde M-alakú elrendeződésben. A kéztő volaris oldalán, a kéz és alkar határán futó barázdák neve rasceta (arab szó). E durvább barázdákon kívül finomabb reliefje is van a kéz bőrének : a kézháton rendetlenül kereszteződő barázdákból áll, a tenyéren szabályosabb a kép : itt párhuzamosan húzódó keskeny lécek, cristae cutis, futnak a bőr felszínén. Egy-egy léc a corium két papillasorát foglalja magában s a léc közepén, a két szemölcssor közt nyílnak, egyszerű hosszanti sorban, az izzadságmirigyek. A cristák lefutása bizonyos typust követ ; legjellemzőbbek a toruli tactiles-nek nevezett örvényszerű rajzolatok, amelyek minden ember kezén kissé eltérő alakzatúak s ezért a rendőrség ré-