Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Nemi szervek - A külső nemiszervek rendellenességei
358 teltebb a sejt, a protoplasmába zsíreseppek és váladékszemcsék vannak ágyazva. A mirigybogyót kívül finom membrana propria határolja ; közte s a mirigysejtek közt csillagalakú, lapos kosársejtek mutathatók ki. Az interstitialis kötőszövetben nyiroksejtek, plasmasejtek és eosinophilsejtek vannak, de csekélyebb számmal, mint a terhesség alatt. A szoptatás után a mirigy ismét visszafejlődik, de nem any- nyira, mint aminő a terhesség előtt volt. A mirigysejtek a sorvadó acinusokban szétesnek, maradékaikat vándorsejtek hordják el. A kisebb kivezetőcsöveket s a sinusokat hengerhám béleli, ezt körkörös kötőszöveti réteg fogja körül. A ductus lacti- ferusokba a bőr többrétegű laphámja folytatódik. A bimbó és bimbóudvar hámja csak kevéssé szarusodik el, a hámba magas papillák nyomulnak, a legmélyebb hámréteg erősen pigmentes. Ügy a bimbóban, mint a areolában az irha alatt számos símaizomsejt fut, a bimbóban hosszában s a tejvezetékek körül körkörösen, a bimbóudvarban hálózatszerű elrendeződéssel. Terhességkor a símaizomzat szaporodik s a bimbó „ereetio“-jának nevezett tüneményt okozza. A glandulae areolares vagy Montgomery-mirigyek szerkezetük és váladékuk szerint csökevényes tejmirigyeknek foghatók fel ; kivezetőcsövüknek sinus lactiferus-szerű apró tágulata is van. A papillában és areolában azonkívül még faggyú- és verejtékmirigyek fordulnak elő. a faggyúmirigyék nagyrészt szabadok, vagyis szőrökhöz nem tartoznak ; lehetnek csekélyszámú, halvány szőrök is az areolán. A climacterium után a mirigy elválasztó szakaszai fokozatosan eltűnnek, miközben az interstitialis kötőszövet zsír megjele nése közben mindinkább szaporodik ; végül éppúgy, mint a fejletlen leányban, csak a kivezetőcsövek maradnak meg. A hímnemben az emlő csökevényes képződmény ; csak a papilla van meg, igen keskeny areolától környezve s alatta, a bőrrel szorosan összenőve, kis kötőszöveti csomó, melyben mirigycsövek alig mutathatók ki, a bimbóban azonban megvannak a sejtvezetékek nyomai. A papilla mammae helye a hímnemben pontosan meghatározható : a középvonaltól 10 cm-re, a 4. és 5. borda közt (4. bordaköz) vagy az 5. bordán van ; a két papilla nem mindig áll svmmetriásan. A jól táplált férfiakon néha észlelhető mammaszerű kiemelkedés zsírszövet felhalmozódásából áll. Ettől megkülönböztetendő a gynaekomastia,1 vagyis valódi 1 γυνή nő és μάοτος.
