Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Nyálmirigyek
31 közbülső inát, hanem még a nyelvcsont nagy szarvát is. Felső része az állkapocs testének belső felszínével érintkezik s rajta sekély benyomatot, impressio glandulae submandibularis, okoz, mély felszíne az állkapocsalatti háromszög fenekét alkotó izmokkal (m. mylohyoideus, hyoglossus, styloglossus), továbbá a mögötte futó nerv, hypoglossus-szal van érintkezésben. A mirigynek a hátulsó felszínéről kiinduló keskeny, mirigy- szövetből álló nyúlványa van, processus sublingualis, mely a musc. mylohyoideus és hyoglossus közé nyomul s néha eléri a nyelvalalli mirigyet. A mirigynek elülső, a musc. mylohyoideus előtt levő részével patkóalakban fogja közre ezt az izmot. A mirigy elülső felszínét a nyakpólya felületes lemeze fedi, mely az állkapocs alsó széle mentén eredve, beborítja a mirigyet s a háromszög keretét alkotó izmokat, s a nyelvcsont testén és nagy szarván tapad. A miriggyel nincs nagyon szoros •összeköttetése, úgy hogy az. a fasciából könnyen kihámozható. A mirigy hátulsó felszínén nincs határozott fascia, azt csak igen laza kötőszövet egyesíti a trigonum fenekét alkotó izmokkal. Hátulsó végének belső felszínén mély vályút vág magának az art. maxillaris externa, mely ágaival ellátja a mirigyet. A mirigy lebenykék egészen körülveszik az artériát. Felső széléhez a nervus lingualis csatlakozik ; ennek ágai benyomulnak a mirigybe s ezekbe az ágakba van iktatva a mirigy felett a ganglion submandibulare. Elülső felszíne előtt a vena facialis anterior húzódik le. A mirigyet a bőr felé a felületes nyakpólyán kívül még a platysma fedi. Kivezetőcsöve, a ductus submandibularis s. Whartonianus1 a mirigy belső felszínének kb. a közepén ered. Keskeny, vékonyfalú, lelapult csatorna, 4—5 cm hosszú. A mirigy proc. sublin- gualisának a felső széléhez csatlakozik, ezzel együtt a musc. mylohyoideus és musc. hyoglossus közti barázdába, a sulcus lateralis linguae-be nyomul s a regio sublingualis felé veszi az útját, miközben kereszteződik a nervus lingualis-szal. Eleinte a musc. mylohyoideus és hyoglossus közt, utóbb a musc. mylohyoideus és geniohyoideus közt s végül az utóbbi izom s a nyelvalatti mirigy medialis vége közt fut. Szájadzása a caruncula sublingualison van, pontszerű nyílással. Az állkapocsalatti mirigy secretorius idegei a chorda tympani (a 7. agyideg, nervus facialis ága) és a nerv, sympathicus. Mindkét ideg egyúttal az értágító hatásával is befolyásolja a 1 Wharton, Thomas, londoni anatómus, 1610—1673.
