Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Nemi szervek - A külső nemiszervek rendellenességei
348 Muse, transversus perinei superficialis. Igen gyenge és változékony izomnyaláb. A musc. isehiocavernosusszal együtt ered az ülőcsont alsó ágán s harántul vagy gyengén előre hajolva ha lad a centrum perineihez a musc. sphincter ani externus elülső vége alatt. Az utóbbi izommal gyakran összefüggése van. Gyakran alig választható külön a musc. levator ani medialis nyalábjaitól (a puboreetalistól). A férfin 5%-ban mindkétoldalt, 15% az egyik oldalon, a nőn mindkét oldalon 2.4%-ban, csak az egyik oldalon 5%-ban hiányzik ; hiánya tehát gyakoribb a férfin, mint a nőn. Trigonum bulbocavernosum. A leírt három izom jobb- és baloldalt egv-egy kis háromszöget fog közre, melynek alapja hátul, csúcsa elől van. E kis trigonum bulbocavernosum alapját a musc. transversus perinei superficialis, lateralis oldalát a musc. ischiocavernosus, medialis oldalát a muse, bulbocavernosus alkotja ; fenekén a diaphragma urogenitale aponeurosisszerü alsó fasciáját s alatta a mély haránt gátizmot látjuk, medialis-hátsó zugában, a fascia alatt, a Cowper-mirigyet. Felszínesen az egész háromszöget a fascia perinei superficialis vonja be. A háromszög tökéletlen, ha musc. ischiobulbosus van jelen. Diaphragma urogenitale. E névvel egy részben harántcsíkos izmokból, részben kötőszövetből és fasciákból álló lemezt jelölünk, mely a két szeméremcsont által alkotott symphysisalatti szögletben feszül ki. A szögletet nem tölti ki egészen : a szöglet csúcsán hézagot hagy szabadon az artéria és vena dorsalis penis átbocsátására (hiatus subarcuatus); ennek folytán nem is háromszögű, hanem deltoidalakú a lemez s alakjának nem felel meg másik, újabban gyakran használt neve : trigonum urogenitale. A diaphragmának egyfelől az a nevezetessége, hogy a levatorrés alatt feszülve ki, támogatja a diaphragma pelvist a medencét alul elzáró s a medencebeli szerveket alátámasztó szerepében (azért diaphr. pelvis secundariumnak is nevezik), másfelől pedig az, hogy a húgycső hártyás része, nőben pedig a húgycső és a hüvely átfúródik rajta s így összehúzódásával ezekre szűkítő hatással van. A diaphragma izomrostjai valamennyien kötőszövettel átszőttek, halványak, a rostok nyalábjai többféle irányban járnak, s ezért, bár a diaphragma egységes képződmény, melyet csak mesterségesen lehet részeire bontani, mégis több izmot szoktak
