Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Nyálmirigyek
28 mozgás), ami nem élettünemény, hanem physikai jelenség. A nyálban 5.8°/oo szilárd alkotórész van ; chemiai alkotórészei közül legfontosabb egy erjesztő, a ptyalin, van azonkívül benne mucin, rhodankalium vagy -natrium s szervetlen sók. A nyálból a fogak nyakára és koronájára csapadék rakódik le, a fogkő, amely mészsókból, levált hámsejtekből és baktériumokból áll. Legközönségesebb keletkezési helye az alsó metszők belső felszíne, de lecsapódhat valamennyi fogra. Élettani szerep. A nyál a száj nyálkahártyáját a kiszáradástól óvja, a nyelvet s a szájüreg falait sikamlóssá teszi, a szájüreg különböző réseit és zugait kiöblíti és tisztán tartja, az össze- nprított ételt mucintartalma alapján összetapasztja s ezzel lehetővé teszi a falat (bolus) formálását. Mindezeknél fontosabb azonban a nyál chemiai szerepe. Már a szájban megindul az emésztés : a nyál a benne levő diastatikus erjesztő, a ptyalin révén a nagy molekulájú s ezért vízben oldhatatlan keményítőt íamylum) először dextrinné, s azután egy kismolekulájú, vízben oldható s a bélfalzat által felszívható disacchariddá : maltosevá változtatja át. Összetétel. A nyál a három pár nyálmirigy : a fúltőmirigy, állkapocsalatti mirigy és nyelvalatti mirigy váladékának, továbbá a szájüreg submucosájába ágyazott elszórt apró nyálkamirigyek váladékának a keveréke. Az utolsó helyen említett mirigyekkel már foglalkoztunk az ajkaknál, nyelvnél stb. 1. Fültőmirigg. A fültőmirigy, glandula parotis1, a legnagyobb a három nyálmirigy közül. Göröngyös szerkezetű, az élőn vöröses-sárgás, a holttesten szürkés színű, igen puha összeállású test ; a súlya 25—30 g. Kisebb része az arcon, a fül előtt foglal helyet : pars facialis, másik, nagyobb, zömökebb része az állkapocs felszálló ága mögötti árokban rejtőzik el : pars retromandibularis. Az arci rész háromszögű, felső hasissal, alsó csúccsal, felül csaknem a járomívig, alul az állkapocsszögletig ér, reáfekszik 'az állkapocs ágának hátulsó részére, az állkapocsízület külső felszínére s kissé a musc. masseterre is ; hátul a hangvezetékig, a csecsnyúlványig s a musc. sternocleidomastoideusig ér, az utóbbi izom szélét kissé be is fedheti. Felül keskeny, különböző hosszú nyúlványba 1 παρά τώ ώτί, a fül melletl.
