Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Légzőkészülék
200 felől a szegycsont belső felületére s a rajta levő musc. transversus thoracisra is, hátul pedig a mellcsigolyák testére, különösen a jobboldali pleura, mely itt a középvonalon is túlterjed. A mellkas belső falához a pleurát erős subserosus kötőszöveti réteg, fascia endothoracica, rögzíti ; legerősebb ez a bordaporcogókon, hátrafelé gyengébb lesz. Alatta helyenként, kivált elhízott egyéneken, zsírt találunk, különösen a bordák mentén húzódó csíkok alakjában. A bordái mellhártya az osteothorax felső nyílásánál elhagyja az első borda ívét s kúpalakúan felemelkedve, a cupula pleurae-1 alkotva, borítja a tüdőcsúcsot. A pleura kúpját kötőszöveti hártya, lig. pleuro-vertebrale, borítja " és védi, mely a 6. és 7. nyakcsigolya harántnyúlványán ered mint a nyakpólya praevertebralis lemezének folytatása, s erősíti a pleurát itt az is, hogy a pleurakúppal az elülső és középső scalenus-izom s néha a 7. nyakcsigolya harántnyúlványától jövő musc. scalenus minimus, továbbá az arteria és vena subclavia s a karfonat alsó elsődleges törzsöké is össze van nőve. A rekeszi mellhártya, pleura phrenica, a diaphragmának a szívburok által nem fedett részeit vonja be, tehát nem vonja be a centrum tendineumot s az izmos résznek ettől balfelé eső kis darabját. A mellhártya nem nyomul be a rekesz bordái eredésé- nek legmélyebb helyéig, hanem a rekesz felszálló húsos nyalábjai rövid darabon laza kötőszövet által közvetlenül oda vannak rögzítve a bordákhoz s csak valamivel feljebb jelenik meg a pleura. A fali lemezhez számítjuk még, bár nem a mellkas falához, hanem a mellkasban levő belső szervekhez áll vonatkozásban, a gátorlemezt, pleura mediastinalis, is, mely a jobb és bal pleuraiireg medialis falát alkotja. A szegycsonttól a gerincoszlopig húzódik nagyjában sagittalisan, közben bevonva a szívburok egy részét. A tüdőgyökér felett egységes lemez, alatta a lig. pulmonale elülső és hátulsó részre osztja. A pleura mediastinalis a bordái mellhártyával s hasonlóképen a rekeszt beborító lemezzel is szögletben találkozik. E szögleteket, amelyek közül az első hegyes, a másik kb. derékszög, sinus mediastino-costalis anterior- és posterior-nak, illetőleg sinus mediastino-phrenicus- nak nevezzük. A szívburkot befedő rész a pleura pericardiaca. Ez, mint már a szívburoknál említettük, nem borítja be a szív- burkot egészen, hanem elülső és hátulsó felszínén egy-egy területet szabadon hagy. A szívburok két oldalán a pleura alatt fut a rekeszideg, nervus phrenicus, az art. pericardiaco phrenica (arteria mammaria interna ága) és a hasonnevű vena kíséreté-