Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Légzőkészülék
187 csatolva, a két szerv közti oldalsó barázdában a nervus laryngeus inferior s. recurrens halad felfelé. A melli részben mélyen a gerincoszlop előtt találjuk a légcsövet, a csigolyáktól csak a bárzsing által elválasztva. Előtte futnak a mediastinum supracardiacumban levő nagy erek, felülről lefelé haladva a vena anonyma sinistra, mely a légcsővel csaknem harántul kereszteződik, s az arteria anonyma, mely ferdén fut el előtte s rajta néha sekély vályuszerű benyomatot is okoz s végül az arcus aortae, mely a bal bronchus felett alkotja ívét, ezzel azonban nem érintkezik, hanem érintkezik a légcső legalsó részének baloldalával, hol, mint hallottuk, néha sekély bemélyedést is hoz létre. Az aorta és trachea közt néha kis nyálkatömlő van, bursa mucosa aortico-trachealis. A légcső előtt találjuk még fiatal egyénen a mediastinum anteriusban a thymust, később ennek elzsírosodott maradványát. Nyirokcsomók, lymphoglandulae tracheobronchiales, kisérik a tracheát, nagyobbszámban jobboldalt, mint baloldalt, s különösen a bifurcatio szögletében helyezkedik el mindig egy nagyobb csoport. A légcső alsó végén rögzített, felső végén mozgékonyabb, itt nyeléskor és magas hangok éneklésekor a gégével együtt emelkedik (az emelkedés 3 cm-re rúghat), ami természetesen csak megfelelő megnyúlás mellett történhet. Bronchusok. A két hörgő, bronchus dexter et sinister, kb. 70°-ban széttérve ered a légcsőből. Ugyanolyan szerkezetűek, mint a trachea r porcogós gyűrűk szilárdítják, ezeket hátul simaizomsejtekből álló hártyás falzat, paries membranaceus, egészíti ki, nyálkahártyájukat csillangós hám fedi s a mucosa alatt nyálkamirigyek vannak. A két bronchus közt a következő állandó különbséget állapíthatjuk meg : 1. A jobb bronchus tágabb a balnál. Ennek a jobb tüdő nagyobb térfogata az oka, minél fogva az nagyobb • mennyiségű levegőt kíván, ehhez pedig tágabb odavezető csatorna kell. A két tüdő térfogatbeli aránya 5 : 4. 2. A jobb bronchus meredekebb járású, mint a bal, inkább fut a légcső egyenes folytatásában, minthogy célpontja, a szélesebb jobb tüdő hilusa, közelebb van a középsíkhoz, mint a baloldali hilus. A jobb hörgő a középvonallal 25°-nyi, a bal 45°-nyi szöget alkot. Az 1. és 2. alatt említett két körülmény magyarázza meg azt, hogy a tüdőbe aspirált idegen test 80%'-ban a jobb tüdőbe jut,
