Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Légzőkészülék
184 porcogok hangnyúlványaitól közrefogott rés. Nyugodt lélegzéskor keskeny egyenszárú háromszög, elülső csúccsal. Két részt lehet rajta megkülönböztetni : jóval hosszabb elülsőt, mely a hangszalagok közt van, pars interligamentosa, s rövidebb hátulsó részt, melyet a kannaporcogók fognak közre, pars intercartilaginea. A hangrést hátul az incisura interargtaenoidea határolja. Teljes hosszúsága a férfin 25—30 mm, a nőn 20—23 mm. A két plica ventricularis közti résnek rima vestibuli a neve. A gégetükri képen (14. ábra) elől*az epiglottist látjuk ; minthogy felülről, madártávlatból tekintünk reá, karcsú, a felső ajak ruborjára emlékeztető alakúnak mutatkozik. Hátulsó oldalán a középen kis gumó emelkedik ki, tuberculum epiglotticum, melyet hátulsó felszínének taréja okoz. A hangredő ajakszerüen lép a b elő, két párhuzamos egyenes vonallal elhatárolódva. A Morgagni- tasak vonal alakjában mutatkozik, míg a plica ventricularis e vonaltól oldalt széles háromszögletű területet foglal el, melyet kifelé az ívelt, befelé homorú plica aryepiglottica határol. Ennek hátulsó részén két gumó, a tuberculum cuneiforme és corniculatum ötlik szembe ; a jobb és bal Santorini-gumó közt gyenge vájulatával az incisura arytaenoidea rekeszti be a gége üregének keretét s egyúttal a hangrést. A plicától oldalt a recessus pirifor- misba tekintünk. A hangrés közönséges lélegzéskor mérsékelten nyitott, mély belélegzéskor erősen tágul, hangadáskor (15. ábra) a két hangredő szorosan összeilleszkedik s a hangrés keskeny, nyílirányú vonallá záródik. Halál után megváltozik a hangrés alakja : kissé szü$. . 14. ábra. Gégetükri kép nyugodt belélegzéskor, a epiglottis, b tuberculum epiglotticum, cRars follicularis linguae, d plica vocalis, e plica ventricularis, f plica aryepiglottica, g tuberculum cuneiforme, h tuberculum corniculatum, i incisura inter arytaenoidea, j rima glottidis.
