Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Táplálókészülék - Hashártya

160

Iának, ferdejárású. Kezdődik a 2. ágyékcsigolya testének baloldalán, azután rézsútosan jobbra és lefelé halad, keresztezi a duodenum alsó részét, a hasi aortát, vena cava inferiort, jobb urétert, art. és vena iliaca communis dextrát s a jobb csípőárokban a jobb artic. sacroiliaca előtt végződik. A két hashártya- lemezből és egy ezektől közrefogott középső kötőszöveti rétegből, lamina propria mesenterii, áll ; ez szállítja a bélhez és a béltől el ennek vér- és nyirokereit, valamint idegeit, azonkívül benne helyezkednek el a bélfodri nyirokcsomók. Elhízott embereken nagyon sok zsírt tartalmazhat.

A bélfodor a radix mesenteriin 18—20 cm hosszú, a bél felé tetemesen megnövekszik a terjedelme, amiért fodorszerüen hullámos ráncokba kell szedődnie. A hátulsó tapadó vonaltól a bél mesenterialis széléig mérve eleinte alacsony, azután mind hosz- szabb lesz ; legnagyobb hosszúságát (10—12 cm) a flexura duodeno-jejunalistól 2 méternyire éri el, a vakbél felé mind alacsonyabb lesz megint. Minél hosszabb a mdsenterium, annál mozgékonyabb a bél s annál könnyebben jut hermába.

A bélfodor a hashártyaüregnek mesocolon transversum alatti részét két részre osztja : egy jobb felsőre, melyhez a jobb fossa iliaca tartozik, s egy bal alsóra, mely leterjed a kismedence üregébe.

i) Vakbél. A vakbél a hashártyához való viszonya tekintetében különleges helyet foglal el a bélrendszerben : köröskörül be van borítva a hashártyától, bélfodorszerű kettőzet nélkül, de változó terjedelemben : néha kisebb, gyakrabban nagyobb részében (caecum mobile et fixatum). A hashártyától nem teljesen beborított részlet a felszálló remese typusa szerint viselkedik.

j) Féregnyúlvány. A feregnyúlványt háromszögletű has- hártyalemez rögzíti, a mesenteriolum processus vermiformis vagy mesoappendix. Az ileum legvégső részének mesenteriumá- ból, annak hátulsó lemezéről indul el s az ileum mögött elhaladva, a féregnyúlványhoz ér, melynek bal széle mentén egész hosszában tapad, miközben mindinkább megkeskenyedik. Szabad szélében fut a kis arteria és vena appendicularis.

k) Colon ascendens. A felszálló rémesét a hashártya tökéletlenül borítja be : ha üres és lelapult, csak az elülső felszínét, ha gázokkal vagy béltartalommal telt, az elülső felszínén kívül a két oldalát is. Hátul a colon ascendens hashártyaboríték nélkül kötőszövettel rögzítődik a hasfalhoz. Az embryón mások a viszonyok : a felszálló rémesének mesocolon ascendense van s a colont tökéletesen bevonja a hashártya. De a 4. magzati hónap-