Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
178 a többi fokozatosan rövidül. Proximalis megvastagodott részük, basis metatarsi, a 2.—4.-ig a talp felé ékszerüen keskenyedik ; ízfelszíne háromszögletű, az öregujjon babalakú, az 5. ujjon eUipsisalakú. Az 5. lábközépcsont hasisa a többinél sokkal vastagabb s proximalis irányban esiicsösan kihúzódó gumóvá, tuberositas ossis metatarsi V., duzzad meg, mely a lábszélnek erős kiemelkedését okozza. Sokkal gyengébb s a lábszélen alig tapintható ki az 1. lábközépcsont hasisának gumója, tuberositas ossis metatarsi 1. A hasisok oldalain lapos ízfelszínek szolgálnak a szomszédos metatarsus basisával, illetőleg a 2. metatarsuson az 1. és 2. ékcsonttal való izesülésre. A metatarsuscsontok középdarabja jobbról balra kissé összenyomott, a talp felé kiélesedett, a lábhát felé hosszirányban domború. Fejecskéjük, capitulum, gömbfelszín része. A kézközép- csontok fejecskéjétől három tekintetben különbözik : 1. az ízfej jobbról balra keskenyebb, 2. nem szélesedik ki a talp felé, 3. ízfelszíne valamivel erősebben terjed ki lábháti irányban, mint a metacarpus-csontokon. Az öregujj metatarsusa itt is eltérő a többiétől : középdarabjának a talpi felszínén nincs éle, hanem inkább kivájt felszíne, fejecskéje nem gömbszelvény, hanem harántul álló henger része, középső dorsoplantaris vályúval. A talp felé fejecskéjének ízfelszíne két lapos nyúlványt küld, melyekhez a sesam- csontok illeszkednek. A foramen nutricium a 2.—4. metatarsuson proximalis irányban, az 1.-n distalis irányban halad. A láb ujjperccsontjai, phalanges digitorum pedis, a kéz hasonló csontjaitól főkép rövidségük és részben csökevénves voltuk által különböznek. Kivétel az öregujj két phalanxa (ennek csak két phalanxa van) : ezek még zömökebbek, mint a kézen. A többi ujj középső ujjperce olyan rövid, hogy jóformán csak a két izületi végből látszik állani, amelyeket gyűrűszerű behúzódás választ el egymástól. Az 5. ujjon 36%-ban összeforr a 2. ujjperc a 3.-kai, ami nem a cipő nyomásának következménye, mert már a magzaton, a csontok porcos stádiumában kimutatható (Pfitzner, 1890). Nagy ritkán előfordul ez az összenövés a 4. ujjon is. Csontosodás. A lábközépcsontok diaphysisében a csontoso- dás már a 8.—10. magzati héten indul meg, a phalanxokban ellenben csak a 3.—4. magzati hóban. Itt is, mint a kézen, csak az egyik végükön van e csontoknak külön epiphysisük : a meta- tarsusoknak distalisan, az ujjperccsontoknak proximalisan. Az öregujj lábközépcsontja epiphysisének elhelyezése tekintetében
