Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Csontvázrendszer

legyezőszerüen a 3.-on kívül a 2. és 4.-hez is. A harmadik ékesont a kéztő fejes csontjának felel meg, aminek az is a bizonyítéka, hogy tőle a kéztő lig. radiatumához hasonlóan sugár- szerüen mennek a szalagok a szomszédos csontokhoz. Még kifejezettebb a tarso-metatarsalis szalagok egy részének rézsútos járása a talpi oldalon ; itt is három metatarsushoz küld nyalábokat a harmadik ékcsont, továbbá feltűnő egy erős ferde nyaláb, mely az első ékcsonttól a 2. és 3. lábközépcsont alapjához halad.

Mechanismus. A lábtő mozgásainak fő helye a talus két alsó Ízülete, a hátulsó, az artic. talocalcanea, és az elülső, ;\z artic. talocalcaneo-navicularis. E két Ízületet mechanikai tekintetben egységes ízületnek vehetjük, amennyiben mozgásaikat csak egyszerre végezhetik, egymástól függetlenül nem működhetnek. Hüter-rel artic. talotarsalis néven foglalhatjuk össze őket. A hátulsó ízületben az ízfelszínek hengerfelszín részei ; a henger görbületi sugara 2—3 cm, hossztengelye rézsutosan la- teralfelől medianfelé és előre halad, a domború ízfelszín a sarokcsonton, a homorú a taluson van. Az elülső ízületben, melyhez a nevében megjelölt három csonton kívül hozzájárul a talpi oldalon és medialisan a lig. calcaneo naviculare plantare is, az izületi felületek megközelítően gömbfelszínt képviselnek ; a gömb sugara szintén 2—3 cm. Itt a convexitás és cöncavitás eloszlása ellenkező, mint a hátulsó ízületen : az ízvej n taluson, az ízvápa a sajkacsonton s a sarokcsonton van. A gömbfelszín átmérője harántirányban nagyobb, mit a függőlegesben, s így tojásalakú izületi felületet kapunk, melynek hossztengelye rézsutosan megy medialis irányban és a talp felé.

Az ízfelszínek alakjából, anatómiai tengelyeikből, amelyek a hátulsó és elülső Ízületen nem egyeznek, a mozgás minősége le nem olvasható, hanem a kérdés megfejtését az élő láb mozgásainak megfigyeléséből és elemzéséből kell merítenünk. E megfigyelés azt tanúsítja, hogy a két Ízület nagyjában egy közös tengely körül mozog, forgó-izület, rotatio módjára ; így ha hozzávesszük a bokaizületet is, a lábfej mechanikai tekintetben trochoginglymus-nak minősíthető.

A közös tengely (7. ábra) rézsútos járású a lábfej mindhárom főirányához képest : se a láb hosszában, se reá keresztben, se függőlegesen a lábháttól a talp felé nem halad, hanem mindhárom iránytól eltér. A talus nyakán dorsalisan, medialisan és distali- san kezdődve, ferdén lefelé, oldalfelé és. hátra megy s a sarokcsont hátulsó és alsó felében oldalt valamivel a sarokgumó

175