Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Csontvázrendszer

154 lásával állíthatjuk helyre, ilyenkor a keresztszalagok ismét egy­másra csavarodnak, de az csak bizonyos fokig lehetséges ; ebből következik, hogy a tibia kifelé-rotatiójának lesznek gátló szalagjai.1 Az iziilet tokja rendkívül nagy kiterjedésű. A medialis és la­teralis oldalon az oldalszalagok alatt feszesen megy a felső porc- felszín szélétől az alsóhoz. Elől a tibia ízfelszínének szélétől a patella porclapjának alsó határához vonul. Itt már nem fut olyan egyenesen, mert a térdkalács alatt a lig. patellae mögött levő zsírtest kissé benyomja az iziilet ürege felér symmetriásan a jobb- és baloldalon, a synovialisnak alacsony redőit, plicae ala­res, okozva. E redőknek a csont behajlított helyzetében, mikor a térdiziilet elől szélesen tátong, hézagtöltő szerepük van ; ki­nyújtott térden a bőrt a lig. patellae két oldalán alacsony párnák alakjában kidomborítják. Ha ujjúnkat az egyik.párnára nyom­juk, a tnlsóoldali kiemelkedik. A térdkalács felső szélétől az íztok nem csap át egyenesen a combcsont porcos facies patellarisának szélére, hanem hatal­mas laposa tömlőszerű redőt bocsát felfelé, a musc. quadriceps mögé. E nagy recessus superior néha 6—-8 cm-nyire emelkedik a térdkalács felső széle fölé ; hátulsó felszínét igen laza kötő­szövet köti oda a combcsontnak patellafeletti gyengén kivájt fe­lületéhez. Felső végén a musc. quadriceps néhány nyalábja ta­pad (musc. articularis genus) ; e nyalábok gondoskodnak arról, hogy a térd kinynjtásakor a recessus hártyája össze ne ránco­sodjék és simán lapuljon el az izom ina alatt. E kitüremkedés fejlődése szerint két részből áll. Alsó része, a primär recessus superior, legfeljebb 2.5 cm-nyire emelkedik a térdkalács fölé. Ehhez felül a quadriceps mögött nagy nválka- tömlő csatlakozik, bursa suprapatellaris, eredetileg vékony ha­rántsövénnyel elválasztva a recessustól. így találjuk ezt a mag­zaton s még a gyermeken is az esetek többségében. A felnőttön azonban ez már csak 15—20%-ban van így, mert a sövény legtöbbször teljesen vagy részlegesen felszívódik s a bursa bele­olvad a recessusba, vagy legalább is kisebb-nagyobb nyílás ut­ján összefügg vele. A teljes egybeolvadás esetén is oldalról az ízületbe nyomuló kis redő szokta az egykori válaszfal helyét jelezni. A térd behajlításakor a patella lehúzza a felső recessust a csontról, amit a köztük levő laza kapcsolat megenged ; a 1 A keresztszalagok eredését és tapadását az „aepi“ mnemotechnikai szóval rögzíthetjük emlékezetünkben (anterius—externum, posterius— internum).

Next

/
Oldalképek
Tartalom