Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
141 nek tapadási helyül. Ha nagyon erősen fejlett, trochanter tertius nak nevezzük. Az oldalsó szár mellett, a lateralis oldalán gyákran hosszanti vályú húzódik, fossa hypotrochanterica. A két vonal találkozása alatt, a linea aspera felső részén, egymástól nem messze szokott a két proximalis irányba hajló foramen nutricium lenni. Alul a linea aspera szabályosabban oszlik el két ágára ; ezek az epicondylusokon végződnek s egymással s a két bütyökkel lapos, sima háromszögletű felületet, planum popliteum, fognak közre, mely a térdalji árok feneke. Alsó részén számos nagyobb venanyílás látható. A combcsont distalis végén bunkósan mégvastagodik, nemcsak haránt, hanem sagittalis irányban is, de míg a harántirányú megvastagodás symmelriás, addig a sagittalis irányú főkép a há- tulsó oldal felé domborodik elő, úgyhogy a comb alsó végén mintha hátra görbülne. A distalis rész a két poreogóval borított bütyökkel, condyli femoris, végződik. Ezeket alul-hátul igen mély, porcboríték nélküli árok, fossa intercondyloidea, különíti el ; az árkot a hátulsó felszín planum popliteuma felé harántléc, linea intercondyloidea határolja el. A két condylus ízfelszíne erősen felhúzódik a hátulsó felszínre ; előfelé convergálnak s elül-felül egy a térdkalácsot a kinyújtott térden magába fogadó egységes ízárokban, a facies patellaris-ban egyesülnek, mely felé a condylusokat két gyengén hátra convergáló, a porc jelenlétében még jobban lát - ható barázda, a sulcus limitans, határolja. A facies patellarist mély, függélyes vályú választja ketté ; a két rész közül a patella alakjának megfelelően nagyobb terjedelmű az oldalsó. Felső szabad széle magasabbra is húzódik fel a lateralis részén, mint a medialison. Függélyesen tartva a combcsontot, elölről nézve a medialis condylus mélyebbre nyúlik le a másiknál, de ha a femurt természetes helyzetében, azaz rézsutosan tartjuk magunk elé, a két bütyök alsó színvonala vízszintes síkba esik, s ebből meg is értjük, hogy miért kell a medialis bütyöknek hosszabbnak lennie. A bütyök egyéb alakbeli viszonyairól még a térdizületnél szólunk. A bütyök felett a distalis csontvégnek két oldalsó tompa, széles, alacsony kiemelkedése van : az epicondylusok. Közülök erősebb a medialis. Az epicondylusok s az ízfelszínek széle között ívelt vályú vonul. A csontot distalis részén az ízfelszínek körül igen sok érlik lepi el ; ilyeneket különösen a térdkalácséi-
