Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
131 nak látjuk. Az S-vonal két görbülete közti határ éppen a linea terminálissal való kereszteződés helyére esik. A jobb- és baloldali izületi vonal a kis-medence területén lefelé konvergál. A szalagkészülék rendkívül feszes ; a hátulsó oldalon sokkal erősebb, mint elől. Az elülső szalagot, ligamenta sacroiliaca anteriora, alig határolhatjuk el pontosan a szomszédos csonthártya felé. Főkép harántul futó rostokból áll, amelyek felül erősebbek, mint alant. Az izületi vonalat elől e szalagon keresztül kitapinthatjuk, mert az izületi felszínek széle kissé szegélyszerüen kiemelkedik. Az ízület elülső oldalának erősítő szalaga még a lig. iliolumbale. A 4. és 5. ágyékcsigolya proc. costariusától (harántnyúlvá- nyától) kiindulva a csípőtaréjhoz, a fossa iliaca hátulsó részéhez, és részben, ferdén leszálló rostokkal az Ízület előtt elfutva, az ízület lateralis oldalán a csípőtányérhoz megy. A hátulsó oldalon az ízületnek hatalmas szalagkészüléke van, mely kitölti és befedi azt a mély zugot, amely a keresztcsont s a csípőcsontok hátul előálló pars sacralisa között van. A szalagkészülék hosszú, rövid és csontközti szalagokból áll. A lig. sacroiliacum posterius longum a spina iliaca posterior superiortól csaknem függőlegesen, kissé medianfelé hajolva húzódik le a keresztcsont crista sacralis laterálisához a 3. és 4. keresztcsigolya színvonalán ; oldalt éles határ nélkül csatlakozik hozzá a lig. sacrotuberosum. A ligamenta sacroiliaca posteriora brevia a harántirányhoz közeledőén rézsutosan járnak. Az imént említett hosszú szalag felett a crista iliaca hátulsó-alsó részén eredve rézsutosan mennek a keresztcsont oldalához, hol az 1.—2. keresztcsigolya magasságában végződnek. A lig. sacroiliacum interosseum zsírral átszőtt rövid, feszes szalagokból áll. Rostjaik harántul és rézsutosan futnak. Ezek a szalagok töltik ki a keresztcsont és csípőcsont közti zugot, a két csont érdességét (tuberositas sacralis et iliaca) okozva. Lig. sacrotuberosum et sacrospinosum. Két hatalmas szalag ez, különösen az első ; fontos szerepük van a medence statikájában és mechanikájában, emellett a kis-medence oldalfalának kiegészítéséhez is lényegesen hozzájárulnak. A lig. sacrotuberosum háromszögletű ; szélesen ered a keresztcsont szélén le a farkcsontig, továbbá a csípőcsont hátulsó felszínén is a két spina posterior között. Szorosan összenőtt a musc. glutaeus maximussál, melynek alsó széle alatt mint erős köteg az élőn is kitapintható. Konvergáló rostokkal rézsutosan 9*
