Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)

Csontvázrendszer

részének karcsúbb voltával a női törzsök oldalprofiljának csípő- feletti behúzódását, a taille-t. A férfi törzsökének oldalprofilja függőlegesen ereszkedik le a mellkastól a csípők tájékához. A női medence bemenete tágabb s emellett inkább haránt- ellipsis-alakú, promontoriuma csak kevéssé domborodik elő, míg a férfié haránt irányban aránylag keskenyebb s az erősebben előálló promontorium miatt inkább kártyaszív-alakú. A medence ürege a nőben tágasabb, de alacsonyabb. Elülső fala rövidebb. A keresztcsont alacsony, hasisán széles, lefelé ék- alakúan keskenyedik, görbülete erősebb, mint a férfié, de nem egyenletes hajlású, hanem inkább szögletszerűen megtört a 3. csigolya testén. Igen jellemző a symphysis alatti szöglet különb­sége a két nemben. A férfiban ez hegyes, 75°-nyi, s a két sze­méremcsont éles csúcsban találkozik, angulus ossium pubis ; a nőben a szeméremcsontok alsó ágai a symphysis alatt laposab­ban, 95°-nyi szögben1 közelednek egymáshoz, s találkozásuk helye lekerekített, arcus ossium pubis, mivel a szeméremcsontok a symphysis alatt íveltek és széleikkel előregörbültek. A foramen obturatum a nőben alacsonyabb, szélesebb, inkább háromszögletű, a férfiban keskenyebb, tojásdadalakú, függőleges hossztengellyel. A tuber ischiadicumok távolabb áll­nak egymástól, az acetabulumok inkább előre tekintenek, míg a férfiban inkább oldalfelé fordulnak. A medence kimenete az ülőgumók erősebb szétállása miatt tágabb a nőben. Egyébként a nemi jellegek nem minden medencén nyilvá­nulnak meg szembetűnően, sok női medence közeledik a férfi- medence typusához és megfordítva. A nemi bélyegek a meden­cén csak a nemi érés idején alakulnak ki. Átmérők. A szülészetben nagyfontosságúak a medence különböző irányokban és síkokban vont átmérői ; ezekből álla­pítja meg a szülész, hogy elegendő tágasságú-e a medence ahhoz, hogy teljesen kiviselt magzat mellett a szülés rendesen lefolyhasson. A nehéz szülések egyik főoka a szűk medence. A nők 15—20%-án nem ütik meg a medence méretei az átlagos mértéket, de csak 3—5%-on van olyan fokú szűkület jelen, amely a szülésnél számbajövő zavart okoz. Ha a főméretek 1.5—2 cm- rel rövidebbek a rendesnél, szűk medencéről szólunk ; ilyenkor a szülésznek vagy a még teljes nagyságára ki nem fejlődött, de * Az itt közölt számok Krause-nak (1909) sokai idézett adatai. A leg- több szerző szerint azonban e számok sokkal kisebbek ; igy pl. Dieulafi’ (1906) a szögletet a nőben 84"-únak, a férfiban 67°-únak mondja. Az el­térést nyilván a mérésnél alkalmazott technika különbözősége okozza. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom