Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

II. Betegségek s azokban való eljárás - Belső betegségek - Lázak

kívánkozik, ilyenkor először is fölolvasztó szereket kell adni, még pedig gyengébb idegzetüeknél a 4. sz. alatti habzó porokat; erősebbeknél ellenben fölolvasztó főzetben gyenge fölolvasztó sókat vagy hánytató borkövet kis adagban, hogy ne hajtsanak, s valamely fölolvasztó vonattal vagy a nélkül a 17. sz. alatti vény szerint; nyálkásodás vagy vizes székelés esetében a fölolvasztó sók helyett az előbbi fölolvasztó főzetbe egy nehezék szalamiasót vegyítvén, s ezen szereket mind addig folytatván, mig a betegséget okozó anyag föl vagy lefelé való igyekezete kitűnik.

Ha émelygés , ökröndözés vagy hányás jelei mutatkoznak, gyenge hánytatót kell adni hánytató gyökérből hánytató borkövei, a 18. 19. sz. alatti vények szerint,vagy ha hasmenés lenne jelen a9. sz. alatti hánytatót; vigyázván mindenesetre, hogy erőszakos hányás ne következzék.

Ha a gyomor-tisztátalanság aláfelé igyekszik, ilyenkor hashajtók szükségesek , még pedig az egyéniséghez képest szennából, hashajtó sókból, vagy rabarbarából, a 20. 21. 22. 23. sz. alatti vények szerint.

Ezen bánásmód mellett a láz jellemére különös figyelemmel kell lenni, s a szerint a mint az lobos, ideges vagy rothasztó, az ezen betegségek ellen ajánlott gyógymódot kell a gyomorláz elleni gyógymóddal párositni. A betegséget okozó anyag különfélesége szerint, ha az epés, savanyokat, ha pedig nyálkás, szalamiasót kell használni, a 24. 25. 26. sz. alatti vények szerint. Ha a gyomorban, belekben, májban vagy más zsigerekben gyuladás jelei mutatkoznának, azt az ezen betegségek ellen ajánlott gyógymód szerint le kell csendesítni. Az illő kiürítések megtörténtével a láz néha megszli87