Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

II. Betegségek s azokban való eljárás - Belső betegségek - Lázak

76

főfájás, kevés és sötét vizelet következnek. A láz háromfelé, u. m. heves, váltó, és idült, melyek valamint természetükre, úgy lefolyásukra is különböznek s különböző gyógymódot kívánnak.

HEVES LÁZAK.

A heves láz főjelleme abban áll, hogy az ember ez alatt, legyen ez akár egyenlő hevességű, akár néha alább hagyó, a láztól soha se ment.

Az ily fajta láz egy naptól 7 —14—21 — 28. napig tart, mely napok, miután a betegségnek jóra vagy roszra fordulása azokon szokott történni válságos (criticus) napoknak neveztetnek. Lefolyása öt időszak alatt történik, u. m. kezdet, növekedés, tetőpont, apadás, és üdülés időszaka alatt. Midőn a lázas betegség jóra fordul, az többnyire válságos kiürítések u. m. izzadás, ülepes vizelet s minden beteges jelenség enyhülése által történik.

A lázas betegség csiráját az egyéni hajlamban kell keresni. Indoka minden lehet, mi az életmüve- zetben jelentékeny izgatást idéz elő; és igy a hév- mérséklet gyakori vagy hirteleni változása, gyomorterhelés, járványos és ragályos befolyások.

Vannak a lázon kivül más betegségek is, melyek szintén lázas kórjelekkel járnak; milyenek a különféle gyuladások, heves kütegek, sőt némely idült betegséghez is szövetkezik néha láz; de ezek nem a tulajdonképeni lázak, hanem más betegség rovata alatt említtetnek meg.

A heves láz különböző fajait, az egyszerű-, lobos- , ideges- , rothasztó-, gyomor- , hurutos-, csúzos-, és ragályos láz képezik.

Ezeknek gyógymódja ugyan egymástól sokban különbözik, de vannak átalános szabályok is, me-