Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
II. Betegségek s azokban való eljárás
72 hozhat leghelyesebb ítéletet, a ki természetét hosz- szabb idő alatt kiismerte, sőt több orvos tanácsadása néha a legegyszerűbb gyógymódot is zavarba hozhatja. Van ugyan arra is eset, hogy egy kétes betegség megítélésére több orvos véleménye is szükséges, de ez csak addig tartson, inig a betegség s annak gyógymódja megállapíttatik, azután pedig a kivitelt a rendes orvosra kell bízni. Értelmes és bizalmas orvos nem léte esetében igyekezzék ez ember a betegséget a mennyire lehet pontosan megismerni s csak azután fogjon annak gyógyításához. A betegségek meghatározása egyike az orvosi tudomány legnehezebb föladatainak, mely nem csak az avatatlant, hanem néha magát az orvost is zavarba hozza. A könyvekben hiba nincs, azok minden betegséget a legpontosabban leírnak, s ki azokat olvassa, azt hiszi, hogy utánok tévedni nem lehet; de ha gyakorlatra kerül a dolog, ezer akadály gördül elő, különösen ott, hol egyszerre több betegség lepi meg a beteget, melyek közül a legfőbbet ki kell választani, vagy meghatározni, hogy melyike igényli a legsürgetőbb gyógymódot. Igen nehéz ilyenkor az avatatlan helyzete, ki a tudományt rendszeresen nem tanulván, a látott betegséget a birtokában levő orvosi könyvben foglalt betegségek közül többre alkalmazhatja, s utoljára sem képes az igazit fölfedezni, miután vannak kórtiinet.ek, melyek több betegséggel közösök s melyekből csakis szakértő képes helyes kórhatárzatot alkotni. Ezért minden kórtünetet a legszigorúbb bírálat alá kell vetni, s legkisebb kétség esetében is, mig orvos érkezik, inkább semmit sem tenni, mint helytelen cselekedet által rontani. Ily esetben a betegségnek a természetre való bízása sem oly ártalmas, miután tapasztalni lehet, hogy a természet
