Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

II. Betegségek s azokban való eljárás - Senyvek

358

alatti keserű burjánok főzetei s a 27., 28. sz. alatti gyomorerösítök. Átalános gyengeségnél a china- és vaskészítmények tesznek jót a 127., 45. sz. alatti vények szerint, de ily esetben a vasas savanyúvizek, jó ó-sör és bor is sokat segítnek. A gyomorban és belekben meggyűlt turháf, hány tatók vagy hashajtók által lehet kitisztítni.

Betegség után az okoktól való ovakodás mellett erősítő életrendre van szükség.

GilisztakorA gilisztakórt az emberi élő testben termett s meghonosult giliszták idézik elő, melyek közül a belső zsigerekben lakók kórhatárzata igen nehéz.. Sokkal könnyebb az úgynevezett bélgiliszták jelenlétét meghatározni, melyek részint hengerdedek mint a nyű- és orsógiliszta, részint laposak mint a szalag giliszta, s néha ártalmatlanok, de néha a legváltozatosabb kórjeleket idézik elő, sót halált is okozhatnak. — Hogy az ember a beteget ok nélkül gilisztahajtó-szerekkel ne terhelje s ezáltal nagyobb bajt ne okozzon, ezen betegség kórhatárzatában igen nagy vigyázat kívántatik. Néha a gilisztás beteg semmit sem változik, sőt jól néz ki, de legtöbb esetben senyves küleményt nyer, mely mellett különféle kórjelek mutatkoznak; igy hasában különböző nemű és fokú fájdalmak, melyek üres gyomorra s némely eledelekre,milyen a hagyma,növekednek, mig étel után s bizonyos eledelekre, például tejre, csillapodnak; görcsök, székrekedés vagy hasmenés, néha hányás, mely által különféle anyagok vagy döglött giliszták takarodnak el ;néha gyuladás különféle többé vagy kevésbbé veszélyes kimenetellel; étvágy hiány vagy túlságos étvágy s különösen a