Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
II. Betegségek s azokban való eljárás - Senyvek
352 gyuladás nagyobb fokánál néha vérbocsátásra is van szükség, noha a túlságos vérbocsátástól óvakodni kell. Ha a gyomorban és belekben gyuladás helyett savanyúság fejlődik ki,égvényeket kell adni a 134. — kisdedeknél a 83. 135. sz. alatti vény szerint; de a véredények beteges ingerlékenysége esetében, midőn a beteg a tökéletesen kifejlett betegség alatt futó hevülést érez s néha felgyulad a nélkül hogy nyilvános lázza lenne, s némely mirigyei meggyuladtak, vagy épen genyedésbe mentek át, savanyokat kell használni a 25. 73. sz. alatti vények szerint. Néha a görvély ellen égvényes savanyú vizek, milyenek Magyarhonban : a szalat- nyai, füredi, ránki, parádi, Erdélyben: a borszéki, előpataki; vagy nagyobb gyengeségnél a vasas savanyúvizek, milyenek Magyarhonban : a bártfai, lub- lói, buziási, Erdélyben; a radnai tesznek jót. Hasonló jó hatással vannak a meleg ásványvizek is, különösen a kénes-égvényesek, milyenek Magyarhonban : a budai, trencséni, pöstyéni, szliácsi, nagyváradi, szobránczi, Bánátban: a mehadiai, nagyobb gyengeségnél a vichnyei, italul mint fürdő alakban.Kik ily természetes meleg fürdőkre szert nem tehetnek, mesterségeseket készíthetnek kénmájból, egy fürdőhöz kisdedek számára egy latot, felnőttekére 2 — 8 latot vegyítvén, vagy ha erősítőkre van szük- ségök, füzfagalyak főzetéből timsóval vagy vasgolyókkal. Oly betegek, kiknek beteges ingerlékenységét a meleg fürdők növelik, nyáron hideg vízzel való naponkinti mosogatásokat, dörzsöléseket, vagy hideg fürdőket használhatnak, melyek közt a tengeriek és a sósfürdök, milyenek Magyarhonban : a sóváriak, szigetiek, Erdélyben : a vízaknaiak tor- daiak, elsőséget érdemelnek; de szükségeseiében 1 —10 font sóval mesterséges sósfürdöket is lehet
