Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

II. Betegségek s azokban való eljárás - Vérfolyások

246 mere figyelni. Lobos jellemnél néha vérbocsátásra van szükség, érvágás, pióczák vagy köppölyök által, melyeket a betegség foka szerint kevesebb vagy nagyobb számmal a beteges tájakra kell alkal­mazni; de csekélyebb fokú gyuladásnál a szelídebb lobellenes gyógymód is, melyhez a beteg nyuga­lomba helyhezése, lobellenes életrend, belsőleg lá­gyító főzetek vagy mandolatej, de salétrom s más sók nélkül, külsőleg lágyító pépek s langyos láb­vizek tartoznak, elégséges. Nagy ingerlékenység s érzékenység esetében, melyek gyakran erős fájdal­mak által tüntetik ki magukat, hódítók, Haller savanya, hánytató gyökér kis adagban , s mákony tesznek jót az 51. 73. 120. 76.123. sz. alatti vények szerint. Tompa jellemű gyengeség esetében belső­leg a 122. 124. sz. alatti összehúzó szorító szereket s jó ó-bort kell a betegnek adni, külsőleg pedig hideg vagy épen jeges vízzel való borogatásokat kell alkalmazni, melyek ha nem használnak s a gyengeség igen nagy, illatos burjánok vizes vagy boros főzeteivel való borogatások, illatos spiritu- sokkal való kenegetések s hideg vizes csórék, melybe néha bort, spiritust vagy tirnsót kell ve- gyítni, lehetnek jó sükerrel; de ily esetekben az orvosi tanácsot mellőzni nem kell. A betegség újbóli visszatérését az okok kikerü­lésével lehet megakadályoztatni. Hngy cső-vérzés. Ezen betegség, mely nőknél ritkábban fordul elő, mint férfiaknál, a vizelőcső ereinek vérfolyásá­ban áll. Férfiaknál csak könnyű ráismerni, mert ezeknél a vér a vizelőcsö számos ereiből vizelet vegyülete nélkül folyik ki, de nőknél, hogy a vér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom