Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)

II. Betegségek s azokban való eljárás - Kütegek

201

zettel kell mosogatni, vagy ebből készített kenőcs- csel kenegetni a 104. sz. alatti vény szerint. Ha a rüh egészséges egyénben támadt ugyan, de már idültté vált, ekkor is ként kell belsőleg használni, de e mellett vértisztító főzettel élni a 105. sz. alatti vény szerint s gyakran szappanos fürdőket venni. Ha a rüh egészségtelen egyénben fejlődik ki, a vele párosult betegséget is, mely a rüh gyógyulását akadályozza, tekintetbe kell venni. Az ily mellékes betegség gyakran átalános senyv, s kis gyermekeknél sokszor görvélyes jellemet visel. Megtörténik néha, hogy senyves betegségek következtében rühhöz hasonló küteg úgynevezett álriih fejlődik ki. Ilyenkor is a fő betegséget kell először gyógyítni rühellenes szerek vegyületében. Makacsabb s ve- gyültebb esetekben orvoshoz kell folyamodni. Ha a rüh visszaverődnék, s e miatt veszélyes kóráttételek történnének, ezen esetben is kén a legbiztosabb gyógyszer; de e mellett a rühet börizgató szerekkel vissza kell téritni, vagy a bőrön mesterséges fekélyeket csinálni.

Ótvar.

Az ótvar, mely leginkább az arczon és fej hajas részén szokott megjelenni, láz nélküli küteg, s enyves nedvet tartalmazó kisded genytömlöcs- kékből áll, melyek sárga vagy barna varacskákká asznak össze. Ezen küteg néha szelidebb természetű , de különösen a fejen levő néha annyira ragályos, hogy azt sapkák vagy fésűk használata után is megkaphatni.

Az ótvarra különös hajlam kívántatik , mely leginkább gyermekekben van meg;de azért felnőtt s meglett emberekben is kifejlődhetik, mire a bőr-