Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
II. Betegségek s azokban való eljárás - Gyuladások
145 A vesegyuladásra némely embernek különös hajlama van, mely a betegség egyszeri kiállása, a vesék és szomszéd részek más betegségei, aranyér, legkivált pedig vesekövek következtében még növekedik. Indokai a vesét érő küleröszakok, a test megerőltetése, vesekövek, kedélymozgalmak, szeszes italokkal való visszaélés, csípős vizelethajtó szerek, milyenek a körisbogár, némely balsamok, terpentin, szokványos kiürítések elnyomása, bör- kütegek s más betegségek mint csúz, köszvény hir- teleni eltűnése, hideg ital s levegő általi meghütés lehetnek. Ezen betegség kedvező körülmények közt 5 —14. nap alatt magától is elmúlik, s ilyenkor izzadás, orrból, végbélből, méhhüvelyböl való vérzés, vagy genyedéses vizelet által válságos kiürítések történnek; da ha elhanyagolják vagy roszúl gyógyítják, idültté válhatik,vagy szomorú kimenetelei lehetnek, milyenek a veséknek genyedésbe, vizkórba, kemé- nyedésbe, fenébe, rákos vagy más nemű elfajzá- „ sokba való átmenetele , melyek néha az életet is veszélyeztethetik. A veselob gyógyításánál először is az indokokat kell figyelembe venni. Küleröszak esetében, a gyu- ladás tovább terjedését néha külsőleg alkalmazott hideg borogatások által lehet megakadályozni; de a hol a baj vesekövektől, aranyérről, fennakadt havitisztulástól, a köszvény külrészekröli eltűnésétől származik, a hideg borogatások ártanak; azért ily esetekben lágyító langyos borogatásokat vagy pépeket a 49. 50. sz. alatti vények szerint, langyos fürdőket, belsőleg lágyító főzeteket, mandolatejet vagy a 66. sz. alatti olajos főzetet kell használni, mely utolsók olyankor is jót tesznek, midőn a veselobot csípős vizelethajtó szerek, névszerint köris10 N Orvosi tanácsadó.
