Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)
XVIII. század
35 talmaz feljegyzést, pedig sok kolostor vezetett állandóan naplót, diariumot, a mely sok esetben igen becses adatokat foglal magában. így például a pesti szerviták ezen korbeli feljegyzései napról-napra mutatják a járvány nagyságát, leírják a szerzetesek nehéz hivatását, melynek igen sok tag esett áldozatul. A városi levéltárban hasonlókép semmi adat sincsen. 1610-ről találtam ugyan egy aktát, de ennek csak czime van meg : „Pestis praevertendae fine medicamenta transmissa notificanturvagyis : a járvány elhárítása czéljából küldött gyógyszereket a hatóság feljegyezte. A megyei levéltár sokkal gazdagabb e járvány alkalmából kibocsátott rendeletekben. Itt már 1700. november 20-ról találtam egy királyi határozatot, melyben I. Lipót a netán fellépő járvány alkalmából mindazokra halálbüntetést szab, a kik ragályozott vagy gyanús helyekről igazolvány nélkül közlekednek. I. József 1709. november 23-án közli a hatósággal azon városok névsorát, hol Lazaretok és veszteglő intézetek állítandók fel. Ezen helyek a táblázatban kereszttel vannak megjelölve, és Székesfej érvár is ezek között említtetik. 1711. már- czius 10-én Székesfej érvárról keltezve G. T. Ginglcell de Weinbuch katonai parancsnok értesítést ad ki mindazoknak, a kiket illet, hogy Kaizer kapitány jelentése szerint a pestis Győr városában igen erősen dühöng, és így a megyei hatóságnak mindaddig nem ad szabad közi-kedést, mig a járvány meg nem szűnik. 1711. junius 15-én Eleonóra Magdaléna Terézia özvegy császárné a pestisben elhaltak ruháit és ócska tárgyait, melyek a járvány megszűnte után újabb infectio veszélyével fenyegetnek, elégetni, a ragályozot helyeket teljesen elzárni rendeli, és meghagyja, hogy nz orvosok és sebészek egészséges emberekkel ne érintkezzenek, ellátásukról pedig a hatóság gondoskodjék. Ugyanő 1711. deczember 29-én jelentést kíván a hatóságoktól, hogy a pestis hol mutatkozott, mennyi ideig tartott, és mikor szűnt meg. 1712. január lt-én értesíti az udvari Cancellaria a hatóságot, hogy Veszprém vármegyét, hol főleg Pápa és egyéb helyek mondatnak különösen r.igályozottak3*
