Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)

& főszó.

,,Hoc est amice lector, quod eruere potui“. fPdzmdny tíétep ezen szanai jutnak eszemoe, midőn a kazdnk jápudnyos Beíegségeipőf pégi kpónikdkkóf és föp- fénefmi münekkőf, mefyek efnétne e tápára uonaíkozófag is fapfafmaznak Bejegyzéseket, höpüfSefiif fiz év ófa fofy- íaíoff gyűjtésem epedményéf közPcBocsdjfom. 0tem nagy igénynyef fép e kis Tüzet az ofnasó efé, mcpf csakis tájékoztató akap fenni a jdpndnyok fömkefegéBeit, a mefyek ftazánk ezpedénes fennáffása afaíí ofy sokszop és ofy kegyeffeniif pusztították nemzetünket, de épdekef adltaí neki azon köpüfmény, kogy kazdnk muftjápóf, közegészségünk topféneíépőf nan Benne szó.

(3 Bazai niszonyok udzfafos fefíiiníetésén kinüf a feketeségig íekiníeífef nofíam naposunk niszonyaipa, sajnos, kogy e pészken csak az 1709-iki pesfisjdpodny az efső, mefype nézue ujaBBan sok kepesés után adatokat tudtam íafáfni, mert naposunk ntegefőző századaiBóf a topok nifág minden ipoít emfékef megsemntisiíeíf. náposi és a megyei feuéffápak okinatainak, nemküfönBeit az egyes kiífefekezefek anyakönyneinek ide nágó adatait tefjesen fefkasznáffam, a mefyekcí jápuányföpfénefmi szentponíBóf eddigefé senki sem ianufmányoznán, azok koft kincset képeztek.