Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)

XVI. század

XVI. század.

Ezen század alatt is többszörösen dühöngött a pestis Magyarországban. így 1508. és 15G9-ben különösen a dunántúli megyék voltak pusztításának színhelyei, főleg Veszprém-, Fejér- és Győrmegyék szenvedtek általa legtöbbet. Ezen járvány alkalmából fenyegette János szepesi gróf a sokáig Prágában időző Ulászló királyt, hogy bezárják előtte a magyarok Buda kapuit, ha a pestis dühöngése daczára gyermekeivel együtt vissza nem tér.1

1511-ben Budát és környékét látogatta meg a pestis, de egyúttal a többi megyékre is kiterjedt. Erről írja Istvánffy, hogy Ulászló király a Buda várában és majdnem az egész országban dühöngő járvány miatt nem annyira saját magának, mint inkább gyermekeinek megóvása czéljából velők együtt Pozsonyba ment, a járvány csökkenésének idejét bevárandó.1 2 A pestis ekkori dühöngésének nagyságát némileg megítélhetjük abból, hogy a Ferencz-rend egymaga 386 tagot veszített.3

1527-ben különösen Buda környékén vérhas pusztított, mely főleg a táborozó német hadsereget annyira

1 Joannem, Comitem Scepusiensem minatum fuisse, ab Hun- garis portas Budenses Regi occlusum iri, si absque liberis, quamvis saeviret pestis, in Hungáriám rediret. Epit. chronolog. Timon.

2 Cum atrox pestilentia urbem invaderet, et tota fere Pannonia cumprimis grassaretur, nom tam sibi, quam liberis metuens, Posonium

una cum illis concessit, mitigandae eius tempus exspectaturus Hist. Lib. V.

3 Friedrich: Historia provinciae Seraph.

19