Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)

III. előadás. Járványos idegbajok (Folytatás)

90 HARMADIK ELŐADÁS. taltatnak senator Bodokába András, Bátori Szabó István stb. stb. Kik is még ma fel ásossák őket, s ha azon suspitio iránt való criteriumok, u. m. ha arczulatjába pirosság van, vagy valami elevenség, ha a karó­nak beléjek való veretése után valami víznek kiütése a karó nyoma után expiriáltatnék, a Nemes Tanátsnak referáljanak, mint hogy pedig ezen fejjebb irt suspecta személyeken a meg irt Criteriumok felásás után Bába Pilába bizonyosan comperiáltattak azért Concludáltatott, hogy sírjából ki vétessék, a törvény fához vittessék s ott hóhér által meg égettessék. (Vasárnapi Újság, 1862. 35. sz. Közli: Pataki Ferenc^.) E második boszorkányper motiválásában már körülmé­nyesen le vannak írva a boszorkányság jelei s ezekből kiderül, hogy a hazánkbeli idegesek, vagy, mint nevezni szokták, bo­szorkányok, csak olyan bajban szenvedtek, mint a külföldiek. A deési perből s az eddig tárgyaltakból is kitűnik, hogy min­denekelőtt hét tanú kellett, kik az ő boszorkányságukra esküd­jenek ; ha ez nem történt meg, jött a vízpróba, mely abban állott, hogy vízbe dobták az illetőt; ha lemerült, nem volt boszorkány, ha úszott, az volt. E próba értelme abban állott, hogy az akkori idegeseknél •— de a maiaknál is látjuk — nagyon gyakori volt a gyomor ideges felfúvódása; ha ez megvolt, természetesen az illető a vízben el nem merült s így az akkori próbáknak bár borzalmas, de mégis egyszerű és praktikus jelentőségük volt. Úgy látszik, hogy már a deési boszorkányper idejében is megvolt a gondolatolvasás, mert az mondatik Mészáros Máriáról, «hogy nekie mindenféle füvek megszóllanak» és «hogy, ha a szivét megtapogatja az embernek, megtudja, mit beszélnek felölle.» Ma, tisztelt közönség, egy CuMBERLAND-nak nyitva állanak a szellemi arisztokraczia összes szalonjai; bezzeg rosszul járt volna abban az időben, ha nyilvánosan produkálja magát. Említés tétetik még ezen iratban két, a sírból kijáró su­specta personáról, kiknek felásatása rendeltetik el. Ezen ren­deletnek nyilván csak az az értelme lehet, hogy azt a Pila bába asszonyt és Szabó Miklóst, kik régen meghaltak, vala­

Next

/
Oldalképek
Tartalom