Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)
VIII. előadás. A kedély- és idegbajosok életéből
NYOLCZADIK ELŐADÁS. egyik idegbeteg a másikat úgyszólván megfertőzted a saját betegségével. Már a fővárosban el is múlt az a baj, a mely oly sok emberen idegességet idéz elő — a kolera. A kolerától való félelem révén keletkező idegbajt cholerafobiának —• kolerafélelemnek — nevezzük. Már mintegy két éve olvasgattuk a hírlapokból, hogy Francziaországban, majd hogy Spanyolországban és Olaszországban a kolera dühöng. Alig van ember — talán csak az orvosokat véve ki — a ki egykedvűen olvasta volna ezeket a hireket. Majd megjelent a kolera Triesztben s végül Fiúméban is. Ekkor az általános figyelem és sokakon a legkifejezettebb félelem majdnem a tetőpontra hágott. Igen sokan már akkor a világért sem utaztak volna a déli vaspálya Fiume felé vezető vonalán, félve, hogy valamely kocsiban kolerával fertőzött utas ülhetett. A Fiúméból érkező dezinficziált s zárva tartott kocsikat pedig mindenki bizonyos óvatos tartózkodással nézte, mintha bennök becsukva lett volna a félelmetes vendég! Végül az ázsiai járvány kitört az ország fővárosában is. Nagyon sokan megilletődtek, egész családok elutaztak és azoknak volt a legrosszabb dolguk, a kik viszonyaik és más körülményeik miatt kénytelenek voltak maradni s hozzá még idegességre voltak hajlandók. Ilyeneken figyeltem meg a lefolyt járvány alatt a legkifejezettebb cholerafobiát. Minden idegességre hajlandó és ideges ember rendkivül megijedt, a kolera uralkodott már egész lényén, s e mellett egy ideig még a napi foglalatosságait is elhanyagolta; nem is tudott másról gondolkodni és beszélgetni, mint a koleráról; növelte ezt az ideges szorongást az a különös figyelem, melyet járványos időben az életmódra fordítani tanácsos. Szigorú egyszerű életrend, italul főtt, szűrt vagy ásványvíz, szigorú dezinfekczió. E szokatlan intézkedések, valljuk meg 214
