Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)

I. előadás. Az idegességről általában

8

ELSŐ ELŐADÁS.

de annyi bizonyos, hogy az internáczionális jellemű neuraszténia a békét teljesen helyreállította, s ma mindenki tudja, hogy hisztériát, hipochondriát, nervózitást stb. helyesen «neuraszteniá»-nak kell nevezni. Én egyszerűen az «ideges», «idegesség» szavakat fogom használni, mivel ezek eredeti magyar szók és általánosan el vannak terjedve.

Ezzel, tisztelt hölgyeim és uraim, elmondván mindent, a mit előzetesen tudnunk kell, engedjék meg, hogy elvezessem önöket az idegorvos laboratóriumába, s egy pár vonással vázoljam, miképen vizsgálja ő a beteget.

Ez a laboratórium szinte valami mesteremberi műhelyhez hasonlít, annyi mindenféle eszköz, mikroszkóp, üveg, festék, folyadék, tükör, elektromos gép, hangvilla, kép, állat stb. van ott s ezek mind az idegesség vizsgálására valók. A mikor az ideges ember az orvost konzultálja, ez csak úgy szóval, társalogva, kissé kopogtatva, hallgatózva, meghatározza a bánta- lom fokát, kutatja annak okozóját és végül pár jóakaró szóval, utasítással látja el a beteget. Olyan könnyűnek, majdnem felületesnek tűnik fel ez az eljárás az avatatlan előtt, a ki észre sem vette, hogy a vizsgáló orvos fürkésző tekintete végig siklott rajta tetőtől talpig, vigyázott a fejére, fülére, szemére, fogára s még a legrejtettebb izomrángás sem kerülte ki figyelmét — s egy szempillantás alatt összefoglalta mindazokat a tapasztalatokat, miket hónapok, sokszor hosszú évek nehéz munkája után a laboratóriumban, a betegek vizsgálatánál szerzett, hogy alkalom adtán konczentrál- tan vigye tűzbe, dobja a betegségek felismerésének serpenyőjébe.

Csak úgy röviden szólok ezekről a fáradtságos előmunkálatokról.

Az orvos mindenekelőtt az idegesség testi, úgynevezett fizikai jeleit igyekszik megállapítani, azután méltatja csak a pácziens egyéni vagy — a mint nevezzük — szub-