Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Lambrecht Kálmán: A gondolat uttörői
Kossuth-kultusz s a döblingi tragédiát a Széchenyire vonatkozó könyváradat. Ugyanez következett be a világháború első felvonásának végén. Vilmos császár után a hadvezérek, Hindenburg, Ludendorff, Conrad, majd a miniszterek és diplomaták, végül a béketárgyalások szereplőinek memoár-tengere valósággal elárasztotta a könyvpiacot s a szenvedő Európa meggyötört milliói mohó érdeklődéssel fogadták minden idők e legborzalmasabb emlékirat-rengetegét. Az összeomlást követő évek háborús memoár-láza azonban csakhamar csökkent. Az érdeklődésnek ez a frontváltozása híven tükröződik vissza a napisajtóban, amely egyre több helyet szentel a kultúra kérdéseinek, a tudományos felfedezéseknek, vitáknak. Einstein relativitási elmélete, Steinach kísérletei a belső elválasztás mirigyeivel, Carnarvon lord ásatásai Tut- anch-amon farao kriptájában, heteken és hónapokon át a világszenzációk fejével kötötték le az olvasók millióinak érdeklődését. A nagyközönség máról holnapra visszapártolt a háború hőseitől Carlyle hőseihez, Emerson representative ménjeihez, az igazi hősökhöz, a tudomány hőseihez. Nyolcvan éve elmúlt, hogy Carlyle 1840-ben Londonban megtartotta a hősökről szóló ragyogó előadásait. Odin, Mohammed, Dante, Shakespeare, Luther, Knox, Johnson, Rousseau, Burns, Cromwell, Napóleon azok az Istenségek, próféták, költők, papok, írók és uralkodók, akikben Taine milieiuelmélete Carlyle értelmében kiteljesedett. Tíz évvel később járta be Észak- amerikát Ralph Waldo Emerson, hogy megtartsa előadásait az emberiség vezéregyéniségeiről, a filozófus Platóról, a misztikus Swedenborgról, a szkeptikus Montaigneről, Shakespeareről, a költőről, Napóleonról a tett emberéről és Goethéről, az íróról. E ragyogó seregszemle mellé méltán sorakoznak a tudomány hősei, a gondolat többi úttörői, akik részben kimaradtak, részben még nem juthattak be Carlyle és Emerson remekbe szabott könyveibe. Hiszen a két brit gondolkodó óta idestova egy század 8
