Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Neubauer Gyula: Oswald Spengler
nak nagy formái ellen), a második a világérzet filozófiai meghatározásának kezdetei, az idealizmus és realizmus ellentéte, a harmadik új matematika keletkezése, a szám, mint a világforma képmása és foglalata, végül a negyedik, a puritanizmus, a vallásnak racionális, misztikus elszíntelenedése, intellektuális fanatizmus. Az ősz nagyvárosi intelligencia, a szigorúan szellemi alkotóerő virágkora. Három szakasza közt az első a felvilágosodás, az ész mindenhatóságának hitével, a természet kultusza, észvallás. A második a matematikai gondolkodás tetőfoka, a számok formavilágának külső kialakulása. A harmadik a nagy összefoglaló rendszerek, az idealizmus, az ismeretelmélet, a logika kora. Erre következik a tél öt szakaszával; a világvárosi civilizáció kora, a szellemi alkotóerő híjával, maga az élet is problematikussá válik s a vallástalan és metafizikában világpolgá- riasság gyakorlati erkölcsi törekvései érvényesülnek. Az első szakasz a materiális világnézet, a gyakorlati tapasztalat, a haszon, a szerencse kultusza. A második a társadalomerkölcsi életideáloké, a matematikanélküli filozófia kora. A harmadik a matematikai formavilág belső kialakulása, zárógondolatok. A negyedik az elvont gondolkodásnak szaktudományi katedrafilozófiává való alacsonyodása, kompendiális irodalommal. S az ötödik egy utolsó világhangulat elterjedése s ezzel vége. Mindezeket a korszakokat mind a négy kultúrában megtalálja, sorrendben egymásután és mind a négy kultúra végén ott áll az utolsó világhangulat: az indiai kezdődik a Védákkal és végződik a buddhizmusban, az antik Homérosztól halad a sztoicizmusig, az arabus elindul az őskereszténységből és elérkezik az izlám fatalizmusába, végül a nyugati a nibelungi énekektől s a szentek legendáitól eljut a 19. század végével az etikai szocializmusba. Ez a kultúrák szellemi korszakainak szembeállítása, de elvégzi ezt Spengler művészeti korszakaikkal is, csak áz indiai helyett az egyiptomit veszi szemügyre. Itt az őskort a korai és kései »kultúra« két, illetve három szakasza, majd a civilizáció három szakasza követi. Az őskor ősemberi műformák káosza. Misztikus vonalak,
