Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Harsányi Kálmán: Jules Henri Fabre
nyen. Egyik ilyen odafelé útjuk közvetlenül egy parányi halastó mellett vezetett el s a szél százával és ezrével söpörte be harcosaikat a vízbe. Visszafelé csak néhány arasznyival kellett volna eltérniök, hogy elkerüljék a veszedelmet, mely most még nagyobbnak Ígérkezett, mert hiszen a széllel besöpört harcosokkal a féltett zsákmány tizede is veszendőbe készült, mégsem tértek el egy hajszálnyira sem. Szorosan a víz mellett haladtak el újra s állták a tizedelést, pedig a valamivel még hevesebbé erősbült szél most még bővebbé tette a falánk halacskák szájába hulló mannaesőt. Az a tény azonban, hogy keserves tapasztalatából mitsem okul, még nem fosztja meg az értelmesség minden jelétől ezt az érdekes rovart. Gondoljuk meg, hogy amit tett, azt tömegben tette s még a legértelmesebb lény, az ember is ilyenformán viselkedik, mihelyt tömegbe gyűlik. Ha megírná valaha valaki a tömegek külön világtörténetét, ugyanezt volna kénytelen az emberről is megállapítani; tömegben az sem okul tapasztalataiból. Fogadjuk el hát, hogy az amazonhangya, a visszafelé úthoz csupán mint értelmi képessége előtt egyedül lehetségesnek látszó módhoz ragaszkodik oly makacsul, s vizsgálódjunk inkább a megfigyelés páratlan mesterével egy új nyomon tovább: melyik érzékük vezeti őket visszafelé oly pontosan a már megtett úton? Fabre hamarosan fölismeri, hogy az amazonhangyának nem tulajdonítható afféle külön tájékozódóérzék, mint amilyennel kénytelen volt kedves Chalicodomáit fölruházni, melyek minden elképzelhető módon megtévesztve, megzavarva és félrevezetve, még egy távoli város házerdejének kellős közepéből is visszataláltak fészkeikbe. Arra azonban könnyű volt rájönnie, hogy helyrajzi emlékezőképességük kitűnő. Az a rablócsapat, mely az ő telkéről járt zsákmányoló portyázásaira, ritkán vette útját dél felé, de annál sűrűbben északi irányban. Ha dobozba zárt egy-egy elcsípett példányt s tíz-húsz tépésnyire a bolytól délre fekvő vidéken, bocsátotta lzabadon, a hangya eltévedt, erre-arra tétovázott s nem salált haza. A sokszor megjárt északi részen azonban 23