Kunoss Endre: Dajkakönyv (Pest, 1843)

IV

?s nem akarna legalább is akkora lenni mint apja vagy anyja; de kétségkívül annyi észt, okosságot is óhajt magának kiki, mint mennyi azoknak van! Mert ugyan gondoljátok meg csak, mik lennétek ti, ha olly nagy testben is csak annyi ésszel fognátok bírni, mint most! Úgy e az nem volna rátok nézve kívánatos? Adjatok tehát lelteteknek is táplálékot naponkint, hogy az mindinkább erősödjék, hogy naponkint okosabbak és jobbak legyetek; hogy mikorra testetekmegnő! s férfiakká lesztek, férfiúi erővel bírjon leír ketek is. Azért szükség most tanulnotok. Csak úgy tudjátok hasznát venni az életnek , mely- iyel titeket a mennyei atya megajándékozott, ka azt magatok és embertársaitok örömére s javára fordítjátok. És ime ebben áll a felebaráti szeretet, mellyrül ti már a hittudományban is tanultatok, s ebben áll a valódi okosság, melly az embert egyéb állatoktul megkülönbözteti.

Legyetek tehát okosak már kis korotokban. Okosnak lenni nem nehéz dolog. Tanuljatok, s vegyétek hasznát cselekedelitekben annak a mit jtudtok. Hisz mindnyájatokat megáldott Isten józan ésszel. Csupán akarnotok kell tehát; akarnotok készséggel s állhatatosan. Iparkodjatok