Kunoss Endre: Dajkakönyv (Pest, 1843)

Első rész. Testi gondviselés

gondoskodni, naponkinti fiirösztés által, hanem folytatni kell azt későbben is, hetenkint kétszer vagy legalább egyszer , mig a gyermek elég nagy lesz önmagát talpig moshatni. Az arcznak sőt az egész fejnek is, a kezeknek, szájnak, fogaknak és füleknek naponkinti gondos meg- mosását el nem kell mulasztani; mert különösen a most elszámlált részek tisztátalansága olly rósz következéseket von maga után, mellyek miatt mások félve, vagy undo- rodással közelítenek a tisztátalanhoz.

Mik a tisztát lanság következései ?

A lisztátlanságnak minden ’•ősz következéseit el sem számlálhatni. Leggyakoribbak a testet elborító fekélyek , kiütések; a gyomor emésztő erejének megromlása s ebbül eredő különnemű nyavalya; a szájnak undorító bűze, a fogaknak kora megromlása, a szemeknek gyengesége, folyárossága, a füleknek dugulása, s e miatt keletkező nehéz hallás , több más életsulyosító bajjal együtt.

Jegyzet. A» ember életszerencséje sokszor egyenese« csak a tisztaságiul függ. Példának okáért valaki szolgálatot vagy hivatalt keresvén, olly úrhoz megy, ki a testi vagyis külső tisztaságról a belsőre — a lélekre s a szivre — von következést: az bizonyosan nem fogadja föl öt. Hát az , kinek szájbüzétül az ember undorodva fordul el, hogyan reraéllhet valami hivatalt vagy csak társalkodásbeli kedvességet is?

Miért kell ügyelni a ruhabeli tisztaságra V

A külsőt közönségesen a belső ismertöjének tartják az emberek, s azért van a példabeszéd, hogy a fát kérgéről, madarat tollárul ismerhetni meg. Hogy tehát magunkról másokban jó véleményt támasszunk osupán külsőnk által is, ruhánkat tisztán kell tartanunk. Mivel pedig a vászonnemüek, mellyek testünk bőrét közvetlenül

2#