Kunoss Endre: Dajkakönyv (Pest, 1843)

Első rész. Testi gondviselés

ti

Kett e mindannyiszor etetni a kisdedet\ valahányszor ezt kivan ja ?

A kisdedet nem kell mindannyiszor étetni, valahányszor ö kívánja, mert azt sokszor csupán viszketegség bül, vagy unalomból teszi. Különben is, már ekkor szoktatni kell őt az önmegtagadáshoz, mellynek gyakorlására ezen egyetlen módot s első alkalmat rósz következések nélkül elmulasztani nem lehet.

Mire kell még vigyázni a kisdedek körül az evésnél?

Vigyázni kell a kisdedek körül az evésnél arra, hogy tisztességes evésmódhoz szokjanak; a levest ne szürcsöl- jék, rágás közben ne csemcsegjenek; szemeiket föl ne meregessék, falatjaik után szájukkal ne kapkodjanak, hogy kenyérrel vagy evőeszközökkel ne játszadozzanak, s különben is semmiféle játékot ne űzzenek; hogy korán megtanulják tisztelni s becsben tartani az Isten adományig végre az ételek vagy falatok közti válogatás meg ne engedtessék nekik, se egyéb oktalan követeléseik ne tel- jesittessenek. Kiváltkép őrizkedni kell pedig hogy édességekre, minők czukor, méz, mézes báb (sifli), méhser vagy márcz, stb. rá ne szokjanak, s ez által a legrutabb vétek a nyalánkság, mire a kisdedek, állati ösztönüknél fogva úgy is hajlandósággal bírnak, meg ne gyökerezzék bennök. Végre nagy vigyázattal kell lenni a kisdedeknél? hogy semmit szájokba ne vegyenek, mi nem az ember szájába való; nehogy mérges erejű füveknek, virágoknak, bogyóknak megrágása s talán lenyelése által magoknak veszélyt, sőt halált is okozzanak.

Jegyzet. A gyermekeket legjobb egészen külön etetni, de szükséges fölvigyázat alatt; minthogy pedig a kisdednek különösen evés közben sokféle kívánsága szokott lenni, s többnyire helytelen , az okosabbnak nem szabad azokat tel-