Kőrösy Kornél - Lenhossék Mihály (szerk.): A budapesti könyvtárakba és intézetekbe járó természettudományi, orvosi és mezőgazdasági folyóiratok jegyzéke (Budapest, 1916)
4 Bevezető Az egyes folyóiratoknak a megfelelő szakokba való beosztása általában a legsimábban megtörténhetett. A szakokba való beosztásnál elsősorban a folyóirat címe volt döntő; a folyóiratok címe egyébként csak kivételes esetekben nem fedi tartalmukat. Azokat a folyóiratokat, melyek címük szerint a felvett szakok körén kívül esnek, de valamelyik felvett szakra nézve fontosak, az illető szakban soroltuk fel (pl. Schuss u. Waífe törvényszéki orvostani fontossága folytán a 613 szakba került). Az egyes szakok címei után felsoroltuk, hogy a kétes határterületek közül melyeket foglal magában az illető szak, valamint hogy hol keresendők azon határszakok, amelyek belőle kizárattak. Ila valamely folyóiratot két szakban kellett felsorolni, akkor a kevésbbé fontos szakban utalás helyett az egész címet lenyomattuk kisebb betűkkel. Oly folyóiratokat, melyek címük szerint kifejezetten két szak körébe vágnak (pl. Annales de chimie et de physique) csak a címben először előforduló szó alapján osztályoztunk. Egyedül a radiológiai folyóiratok beosztására nem adott megfelelő utasítást a decimális rendszer; a folyóiratok kis számának ellenére kénytelenek voltunk külön szakba helyezni őket. Az „általános természettudományok“ szakban (5) természetesen igen különböző irányú folyóiratok kerültek egymás mellé. A „regionális geológia“ szakban [55 (.)] a városi nyilvános könyvtár által megállapított1) földrajzi alosztást követtük. Nagyobb nehézséget okozott annak megállapítása, hogy hol vonandó meg a természet-, orvos- és mezőgazdasági tudományok határvonala. Az akadémiák kiadványai közül (061) csak azokat hagytuk ki, melyek címük szerint kifejezetten idegen szakkörbe vágnak.2) A psychologiai folyóiratokat (15) felvettük az experimentális psychologiára való tekintettel, a technikai chemiai folyóiratokat (661) a tudományos és technikai chemia között fennálló rendkívül szoros kapcsolat miatt. Közismert továbbá az a nehézség, amit a tulajdonképeni folyóiratoknak, helyesebben időszakos közleményeknek egyéb gyűjtőmunkáktól való elkülönítése okoz; ebben a tekintetben a határt inkább szélesebbre szabtuk, mint szűkebbre. A népszerűsítő folyóiratokat kihagytuk; e tekintetben az volt irányadó, hogy a tudományos irodalomban idézik-e az illető folyóiratot. Csak a mezőgazdasági folyóiratok közül vettük fel a kétségtelenül népszerű irányúakat is. Az egyes szakokon belül a folyóiratok betűrendes sorrendbe vannak szedve. A szigorú abc sorrendjét követtük, az egyes szavakat azon sorrendben véve, amint a címben egymást követik. Csak a névelők, határozószók, a herausgegeben, publié stb., Gebiete, Leistungen, stb., továbbá a kaiserlich, grossherzoglich, imperatorsky stb. szavakat hagytuk figyelmen kívül, amely szavakat éppen ezért csak rövidítve vettünk fel. A címeket egyébként lehetőleg teljesen és rövidítés nélkül adtuk. Szerzők után el- ne\ ezett folyóiratoknál (pl. Pfiüger’s Arch. f. d. ges. Physiol.) a szerző neve vessző után szerepel, mint utolsó szó, kivéve ha kötőjel köti össze a következő szóval (pl. Baessler-Archiv); ha a szerző (szerkesztő) neve nem fordul elő a tulajdonképeni címben és csak mint közelebbi ismertetőjel vétetett fel, akkor is utolsó helyen következik, de zárójelben. Azon hivatalos kiadványoknál (report, bulletin stb.), ahol a hivatal neve és a kiadvány nem álla‘) A fővár, könyvtár közleményei. 9. sz. Budapest (1912). *) Eredeti tervünktől eltérően (Orv. hetilap 1915, 315) az Akadémia könyvtárába járó akadémiai kiadványokat is felvettük.
