Kőrösi József dr.: A himlőoltás véderejéről (Budapest, 1897)
Függelék
55 Részemről ezen ellenvetést oly annyira indokoltnak találom, hogy csodálkozom, mikép történhetett, bogy azt a statisztikában nem méltányolták. Talán nem tévedek, midőn azt állitom, hogy én voltam az első, a ki az antivaccina- toroknak ezen kifogását elismerte, illetve annak statisztikai bebizonyításával foglalkozott. E czélból 19 magyar kórházat arra birtara, hogy az oltott és nemoltott betegeknek letali- tását és pedig nem csak himlőben, hanem minden betegségben, még pedig több éven át észleljék.1 Az igy egybe- gyüjtött és nem kevesebb mint 53,320 egyénenként észlelt betegedési anyagból (miből 5518 halálos kimenetelű) azon helyzetbe jutottam, hogy az előbb említett fontos kérdésre a statisztikai választ megadhassam. Ez a nyert válasz pedig annyiban teljesen igazolja az oltás ellenzőinek állításait, hogy a nemoltottak letalitása minden egyéb betegségnél is az oltottak letalitásánál tényleg nagyobb, még pedig mintegy felével nagyobb. Á mennyiben tehát nemoltott himlőbetegekből szintén csak 50%-kai több halna meg, mint az oltottakból, ez még mindig nem tekinthető a himlőoltás véderejének bizonyítéka gyanánt. Xem az oltás, hanem az oltottak egészséges alkata, megfelelőbb életmódja stb. volna az, a mi őket megvédelmezte, és pedig nem csak a himlő, hanem általában minden betegség ellen. Legyen szabad ez alkalommal azon személyes megjegyzést tennem, hogy ilyen eljárás csak nem érdemelte azt a vádat, mintha én az oltásellenzők iskoláját minden áron megczáfolni törekedtem volna. így fölfegyverkezve térjünk mármost át az oltás véderőjével foglalkozó statisztika bírálatára. Tegyük fel, hogy úgy az oltott, mint a nemoltott egészséges egyének számát ismernők : így nagyon egyszerű lesz az oltás véderejének mértékét megállapítani. Ha 1000 oltottból minden egyéb betegségben (rövidség kedvéért mondhatnék „uemhimlőben“) 10 betegedett meg, míg 1000 nem oltottból 15, úgy a nemoltottak gyengébb ellenállási képességének mértékét ezen 50%-nyi betegedési többletben találnék: ez okozná, hogy a nemoltottak közül minden körülmények között felével több betegszik meg, mint az oltottakból. Ha tehát azt ta1 Készakarva teszem, hogy itt a szokás ellen a betegeknek letali- tásáról és nem azok halandóságáról (mortalitás) beszélek. A két fogalom ugyanis különböző és így csak zavart okoz, ha azokat egy és ugyanazon névvel jelöljük. Ha valahol 1000 oltottból himlőben megbetegedett 50 és ezek közül elhalt 10, úgy a) a himlőbetegedés (morbiditás) — 50 íooo = 5% b) a himlöhalandóság = lo/iooo - 10/0 c) a letalitás (halálos kimenetel) = 10/öo = 20%
