Kőrösi József dr.: A himlőoltás véderejéről (Budapest, 1897)
A himlőoltás véderejének statisztikai bizonyítékai
21 azon második kérdésre is, vájjon az élő egész népesség körében az oltottak mennyiben vannak a himlőben való elhalálozás ellen jobban védelmezve, azon határozott válaszszal szolgálhatunk, hogy a nem-oltottak nem kevesebb mint hatszorta gyakrabban halnak meg himlőben, mint az oltottak. A két eredmény összevetése pedig arról tanúskodik, hogy a himlőoltás nemcsak a himlőben való megbetegedés ellen védelmez, hanem még inkább az abban való elhalálozás ellen, a mennyiben az oltottak, ha már himlőbe estek, abból sokkal gyakrabban kiépülnek.1 Itt még számolnunk kell Lorinser azon előbb említett ellenvetésével, hogy az oltottak betegedési viszonyai akár a lethalitás, akár a morbiditás vagy mortalitás tekintetében nem az oltás elmulasztásának, hanem ezen tömegek gyengébb ellenállásának volna a következménye. Ezen kifogást elméletileg indokoltnak kell tekinteni: a kérdés tehát a körül forog, mily mértékben okoztatik az oltatlanok nagyobb betegedése és halandósága, egyrészt ezen gyengébb ellenállás, másrészt pedig mégis az oltás elmulasztása által ? Erre a kérdésre eddigelé nem volt lehetséges válaszolni , mivel az oltottak és oltatlanok kedvező betegedési arányát nem ismerték. Jelenleg azonban — hála az előbb említett magyar városok és magyar kórházak észleléseinek — ezen kérdésre is tudunk válaszolni. Elegendő lesz magyarázatul csakis a lethalitás példájára szorítkozni. Ha a magyar kórházakban ápolt oltottak és nem-oltottak halálozását figyelembe veszszük, úgy tényleg kitűnik, hogy az utóbbiak minden betegségben, még pedig 50°o-kal gyakrabban halnak el. A lethalitásnak ezen emelkedése tehát tényleg gyengébb ellenállási erejükre vezetendő vissza és így azon esetre, ha az oltatlan himlőbetegek közül is 50°/o-kal több halna el mint az oltottakból, nem volna jogunk ezen többletet a himlőoltás elmulasztásának terhére írni. Midőn azonban úgy tapasztaljuk, hogy az oltatlan himlöbetegek közül nem 50, hanem 6—700°/o-kal több halt el, mint az oltottakból: jó lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az oltatlanoknak kedvezőbb eredménye túlnyomólag az elmulasztott oltásnak a következménye. VI. VI. Vádpont az idegen betegségek beoltásáról. A himlőoltás véd- erejének mérlege. Az oltás elleni izgatásnak egyik főfegyvere azon vádban rejlik, mintha az oltás által más betegségek, különösen pedig bujakór és bőrbetegségek terjesztetnének. Az ilyen vádakat sokkal könnyebb emelni, mintsem bebizonyítani, vagy megczáfolni, különösen pedig oly esetekben, midőn az állítólag előidézett beteg1 L. bővebben kifejtve szerzőnek „Kritik", valamint annak folytatását képező következő müvében : „Weitere Beitrüge zur Frage des Impfschutzes“. Berlin, Duncker-Humblot 1891.
