Kőrösi József dr.: A himlőoltás véderejéről (Budapest, 1897)
A himlőoltás véderejének statisztikai bizonyítékai
9 Angliában az oltás gyakorlása tekintetében négy korszakot különböztethetünk meg. Az oltás 1842-ben hozatott be, a kényszeroltás 1854-ben. Ezen első időszakot rajzunk fekete oszlopai jelölik. Következett 1868-ban az oltókényszer első és 1872-ben annak második szigorítása, mely három korszak a gyenge, az erősebb és a legerősebb vörös színre festett oszlopok által van jelezve. Daczára már most az 1870/71-ben Angliára is kihatott pandemia nagyobb pusztításainak, ezen négy időszak, egészben véve, a himlő fokozatos alábbszállásáról tesz tanúságot és mondhatni, hogy az jelenleg Angliából már majdnem egészen ki van irtva. Míg ugyanis az előbbi időben a himlő áldozatai a legkedvezőbb években is ezrekre rúgtak, addig a Registrar General utolsó 10 évfolyamai (1884—93) a következő jelentéktelen halálesetekről tesznek tanúságot: 1884-ben elhalt még 2234 egyén, 1885-ben 2827; a következő években 275, 506, 1026, 23, 1649, 431, 1457, tehát az utolsó évtizedben 100,000 lakó után maximumban 10, minimumban 1/io ember. A himlőoltás véderejének legfényesebb példáját szolgáltatja Németország, hol az 1874. április 8-dikával életbe lépett oltási kényszert a legnagyobb gondossággal alkalmazzák és hol ez által a himlőt úgyszólván kiirtották. Nézzük például Poroszországot. Itt 1816-tól az 1871/72-diki pandemia kitöréséig 100,000 lakóból a legkedvezőbb években is tíz ember halt el, az 1833-diki, 1854-diki és 1868-diki járványokban 60, 44 és 62 ember, míg az 1871-diki járványban 243, a reákövetkezö évben 262. Vegyük már most tudomásul azt a mondhatni nevetséges csekély himlő-halandóságot, mely Poroszországban a kényszeroltás behozatala óta uralkodik. Meghalt ugyanis 1875-dik évben 100,000 lakóból 3’6, a reákövetkezö években 3'1, 3/io, 1/io, l'l, x/s} 2'6, 3‘6, 3‘6, 2, 1'4, 1'4, 1/-2, 72, 3/io, V2, 7io, 7-10, 3/io, 4/io, 3/10! Ha még hozzátesz- szük, hogy ezen halálesetek nagyobb része még nem oltott gyermekekre, továbbá az osztrák-orosz határrészekre esik, hol tehát a fertőzés a rosszabbul oltó szomszéd országtól történhetett, úgy mondhatjuk, hogy a német kényszeroltás Németország lakosságát ezen rettenetes betegség fellépése ellen a legegyszerűbb, legcsodálatosabb módon védelmezte. A mi végül hazánkat illeti, itt a kényszeroltás 1888-ban hozatott be, de magának a beliigyministernek kijelentése szerint még távolról sem gyakoroltatik kielégítő mértékben. Mindazonáltal tagadhatatlan, hogy az 1888. év a himlőnek magyarországi történetében korszakalkotónak tekintendő. Az egész ország állapotára nézve, nem rendelkezünk teljes statistikai adatokkal, mivel a magyar hivatalos statistika, mint különben több más országban, így pl. még Francziaországban is, a halál-okokat még nem dolgozza fel. A belügyminister úr évi jelentései pedig, sajnos, nem
