Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és a' gyógyíthatatlan nyavalyák' húzásának a' mestersége 1. (Pest, 1802)

Bé-vezető

újabb vi’sgálódásokból ; az Asthenológia neveze* 6

gét jelenti. És így az nem tehet, valami különösen magában fen álló dolgot, pedig ezalatt valami oily un formát akarunk érteni.— 11.) Minden állat az Ő származásának a' szempillantásától fogva , az ö el-enyészése'nek a’ szempillantásáig, mindég más meg más jelenéseket tsinál. Ez a* tapasztalásból igaz. Ha tehát azok a jelenések, az életerők által mennek véghez , akkor az életerőknek js minden szempillantásban kell változni Ügy de az eró tsak á gondolatban lévén meg valósággal ; igazcin fel sem áll különösen magában, 's következésképpen nem-is változhatik. 12.) Az életerő vagy fundamentomos magában fen-álló erő , vagy pedig tsak az állatok matériájának az ösz- ve-elcgyítéséböl, és öszve kötéséből származott különös erőknek az öszve-edjeztetéséből származott erő. Ügy de ezt az öszve-elegyítést, és öszve-kötést nem esmérjük; tehát az azokból származott erőket sem esmerhettyük. És így az életerő mi reánk nézve nints, *s abból nem is lehet semmit magyarázni. Hogy pedig az életerő nem fundamentomos erő, azt már meg-mutattam. 13.) Az életerőről való tudomány , vagy fel-teszi, hogy a’ test már ö nálla rélkül is él; vagy pedig ö nálla nélkül nem él. Ha az első igaz, akkor az roszszál neveződik életerőnek; mert ágy az tsak külső izgató, a' miilyen példánakokáért a' tűz, a' levegő , á* mágnes 's a t. Ha pedig a’ második igaz, nem érezheti a' test az életerőnek az izgatását ; mivel azt izgathatóság jiélkül lehetetlen érzeni. És így az életerőről való tudomány, haszon nélkül való állítás. 14,) Az izgathatóság (irritabilitas ) még az állatnak a’ halála után-is fel-mar ad. Ügy de azt állíttyák , az életerő pártfogói, hogy az izgathqtóság az életerőtől, a' halál pedig az életerőnek az él-fogyásától van. L' szer ént az életteseqi